A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Csíki Tamás: Család és háztartás - struktúrák és tapasztalatok a két világháború közötti falusi társadalmakban

Reichenbach Béla 1930 Mezőgazdasági üzemtan. I—II. Budapest. Sarkadi Kesztyűs Lajos 1936 Tiszántúli és északi dombosvidéki kisgazdaságok jövedelmi és vagyoni helyzete az 1931—1934-ig terjedő években. Debrecen H. Sas Judit 1972 A gyermekkel szembeni családi követelmények alakulása és a történelmitársadalmi változások. Szociológia, 2. 179-209. Sabean, Dávid Warren 1990 Property, Production, and Family in Neckarhausen, 1700-1870. Cambridge Schlumbohm, Jürgen 1994 Lebensláufe, Familien, Höfe. Die Bauern und Heuerleute des osnabrückischen Kirschspiels Beim in proto-industrieller Zeit 1650-1860. Göttingen Szabó László 1965 A paraszti munkaszervezet és társasmunkák a Zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő, XLVII. 133-158. 1968 Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században. Szolnok Szűcs Zoltán 1990 A népszámlálások család- és háztartásfogalmainak változásai. Statisztikai Szemle, 4-5. 325-349. Tárkány Szűcs Ernő 1981 Magyar jogi népszokások. Budapest Timaffy László 1974 Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig. (Paraszti átrétegződés a Kisalföldön.) Arrabona, 16. 189-199. Győr Tóth Zoltán 1971 A belső integráció kérdéséhez. Egy parasztcsalád tevékenységszerkezete. Társadalomtudomány, 2. 65-105. Váradi Sándor 1928 Egy magyar falu egészségügyi rajza. Népegészségügy, 16-17. 1209-1235. FAMILY AND HOUSEHOLD STRUCTURES AND EXPERIENCES IN RURAL SOCIETIES IN THE INTERWAR PERIOD The study focuses on one of the most complex aspects of rural societies: the family and the household. The study is introduced by an overview of the rich historiographic studies in this fíeld: the findings of ethnographic and sociological research, agrarian history, historical demography and historical anthropology, as well as of the key concepts, research perspectives and research methods, which resulted in differing paradigms for the study of family and household. These disciplines broadly agree that the size of households and extended households diminished in the last third of the 19th century and after the turn of the century, and that the number of nuclear families increased. The next section examines the demographic, settlement ecologic, economic and social factors behind these structural changes based on contemporary statistical data and ethnographic and sociological research. Mention is made of the plural forms of inheritance and the growth of women's separate estate, the changes in the labour force needs of 355