A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Csíki Tamás: Család és háztartás - struktúrák és tapasztalatok a két világháború közötti falusi társadalmakban

A státus reprodukciójának prioritása a családélet egyéb, polgári vagy polgárosodó stratégiáival kapcsolódott össze. Ilyen lehetett a késői házasodás s az azt megelőző vagyongyűjtés, illetve a gyermekek születésének szabályozott, a házasságkötést követő néhány évre szűkülő rendje. Amit Gyenizse Lajos igen szemérmesen, az ismert rusztikus metaforával jelzett: „december 18-án egy gólyamadár Család apává léptetett elő, és oly gondja volt reánk, hogy 5/4 évenként 4-szer szerencséltetett meg ezen áldással. 1902-ben [valójában 1892-ben - Cs. T.] felhagyott vele, és többé nem lett reánk gondja-" De polgári mintának tekintjük - már az előző generációnál - az írásban végrendelkezést és az árván maradt családtagról való anyagi gondoskodást, a városi ház fenntartását, ahová az idősödő asszonyok az iskoláskorú gyermekekkel költöztek, a naplóíró esetén pedig a közéleti funkcióinak öntudatos megörökítését (virilis, gazdasági tudósító, valamint „amióta felcseperedtem, mindig a Független 48-as Körnek és Pártnak a támogató tagja voltam")3

' Mindez miféle egyéb tapasztalatokat generált, s hogyan formálta a narrációt? Feltűnő az elbeszélés (a szöveg) demográfiai események - családi ciklusok (születések, házasságkötések, halálozások) szerinti tagolása s ezek hangsúlyozása. Ezzel szemben nyoma sincs a memoárban múltbéli konfliktusoknak (holott Gyenizse bensőségesen emlékszik a gimnáziumban töltött időszakra), ehelyett a tekintélyelvűség, a merev aláés fölérendeltség, az engedelmesség és a kötelességtudat, valamint a munkakultusz válik a családi történet eseményeiből absztrahálódó feltétlen és konstans értékké. „Édesapám mint családtag fiúi kötelességet teljesített, és öregapám amikor csak kívánta, mindenről el kellett neki számolnia... Ez évre lett édesapám önállóan a maga gazdája. Ki is adta reportul nekünk, gyerekek szót fogadjatok, és iparkodjatok mindent jól csinálni, mert ezután minden a ti érdekeitekért fog történni, nehogy vénségtekre vagy előbb a más tarlójára szoruljatok. Ez nemcsak tanács, hanem feddés is volt, mert hozzátette: megértettétek?" Ehhez a szövegben a következő szentenciák társulnak: „Emberé a munka, Istené az áldás - így van ez ma is... Lerögzítem e helyen, hogy a gazdasági életben a múltban eredményt, vagyis vagyongyarapodást csak úgy lehetett elérni, hogy nemcsak a gazda volt Dolgos és szorgalmas, hanem annak a felesége, mint gazdasszony is erős akarattal neki hasalt a reá háramló munkának, ilyenre nevelve az utódot, mert az is csak úgy tudja az örökményét megtartani, ha mint apa [vagy] anya, aztán meg minden ija fia Dolgozik." Amiben - ahogy egy helyen Gyenizse maga is öntudatlanul utal rá - „a szószéki prédikáció" közvetítette hatalmi-ideológiai normarend tudati adaptációját feltételezzük.

32 Más ökotípusba: az alföldi gabonatermelő és a piacon rendszeresen megjelenő gazdaságok közé sorolható Palotai Vén János birtoka (1915-ben a 80 hold szántó és 5 hold szőlő 40 hold bérlettel egészült ki ). Ez nem állandó, mint inkább szezonálisan változó munkaerőt igényelt, ami a családi struktúra és stratégiák rugalmasabb kapcsolatát alakította ki. A törzscsaládi ciklus már csak átmenetileg és rövidebb időszakra alakult ki, a családi munkaerő megkötése helyett, a bérmunka különböző formái kerültek előtérbe, ami azonban nem zárta ki a már önállósult családelemek igénybevételét sem. 31 Gyenizse 1977:35,43. 32 Gyenizse 1977: 24, 34, 42. Vö. Oestreich 1968: 329-347. 33 Tóth 1971: 89. 351