A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

ZAJTI FERENC FESTŐMŰVÉSZ ÉS MEDGYASZAY ISTVÁN ÉPÍTÉSZ MAGYARSÁGKUTATÁSAI SZABÓ LILLA „Hiszen Csorna maga sem tudott többet mondani erről, mint hogy reméli: valahol, valamikor rátalál valamire, ami fényt deríthet nemzete eredetének odáig megoldatlan kérdéseire."' Az orientális divat első nagy hulláma, az „Ágyptomanie", Napóleon 1798. évi egyiptomi hadjáratával kapcsolatos. Rousseau szerint a civilizációtól fáradt, unott nyugati országok a szabadság és az eredetiség iránti vágyát fejezte ki és jelentette az ismeretlen egzotikus Kelet. Az utazások, az egzotikus impressziók, a kalandok és mesék, a táj, a természet, a fényviszonyok, az ezeréves múlt kísértését rejtő romok, az idegen népek, a keleti erotika dekadens képzetét jelenítették meg az európai polgárság szemében. Az 1869-ben megnyitott Szuezi kanális csak egyik oka volt Európának a 19. század közepétől hirtelen megnövekedett Kelet iránti érdeklődésének. Az orientalizmus újabb hulláma mindenekelőtt a világkiállításokon (1851, 1862 London, 1867, 1878 Párizs) bemutatott kínai és japán gyűjteményeknek, valamint a közel-keleti régészeti feltárások anyagának volt köszönhető.

2 Mindkettő a tárgyi kultúra egzotikumát jelentette; az egyik a távoli idegenség varázsát, míg a másik a régiségekét, a régmúlt társadalmak kultúrájának, az örökségének titokzatosságát hordozta magában. Az idegenség „egzotikuma" divatossá és érdekessé vált - legyen az egy-egy megszerzett keleti tárgy, vagy a nagypolgári szalonok körében tartott úti beszámoló. A 19. század végén szellemi téren (a szellem terén) is elindult egy „titokzatos utazás", amely a lélek mélyébe vezetett. A természettudományok, köztük az embertani fejlődés, a darwinizmus és a pszichológia individuum vizsgálata teret nyitottak az európai kultúrákon kívüli vallások iránti érdeklődésnek és az újkori filozófiák (Bergson, Schopenhauer, Nietzsche) megszületésének. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy „kikezdje" a világ egyetemességének Istentől eredő tudatát és a keresztény általánosságban megkérdőjelezhetetlen hittételeit. Ugyanakkor az ipari forradalommal a társadalmak - és társadalmi rétegek - addig sohasem tapasztalt nagyarányú átrendeződése (munkásosztály 1 Baktay Ervin, Körösi Csorna Sándor. Negyedik kiadás. Talentum Kft., Budapest, 1999., 131. 2 Lothar Bucher, Kulturhistorische Skizzen aus der Industrieausstellung aller Volker. Frankfurt, 1851; Guide-book to the Industrial Exhibition with Facts, Figures, and Observations on the Manufactures and Produce Exhibited. London, 1851; Der Führer in der grossen Industrieausstelhmgshalle zu London. Eröffnet vom Mai bis October 1851. Leipzig, Dresden, 1851. A világkiállítások történetéről: Kenneth W. Luckhurst, The Story of Exhibitions. London, 1951. A keleti tárgyak iránti érdeklődést fokozta, hogy Emil Guimet (1836 - 1918) 1889-ben, Párizsban megnyitotta a róla elnevezett keleti gyűjteményt. Az orientalizmus témáját átfogó első nagy kiállítást 1975-ben Marseille-ben rendezték meg Front Missolonghi to Suez címmel. Szintén jelentős volt az 1989-ben, Berl inben rendezett Európa undder Orient című kiállítás. Az 1873-ban, Bécsben rendezett világkiállítás keleti anyagával foglalkozott és az Osztrák-Magyar Monarchia orientalista festészetét mutatta be az Orient. Osíerreichische Maierei zwischen 1848 und 1914. című kiállítás és katalógus (Salzburg Residenzgalerie 1997. július-szeptember). 447