A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

Az északi várrész kutatásának eredményei Első lépésben kitisztítottuk a várrész középpontjában található kerek torony belső területét és külső falsíkját is. így a torony falvastagsága mintegy 2,3, belső átmérője 5 méteresnek bizonyult. Falait nagyméretű kövekből habarcsos kötéssel rakták. Bár a torony fala a nyugati oldalon egy 150-200 cm-es szakaszon kiomlott, bejárat vagy más nyílás egyértelmű nyomai nem kerültek elő. Ezen várrész területén összesen hat, 1 méter széles kutatóárkot jelöltünk ki. A 4 méter hosszú kelet-nyugati irányú 2. kutatóárkot az északi várrész délnyugati részében, az itt álló várfal síkjára merőlegesen nyitottuk. A keleti részen mintegy 40 cm vastag köves, humuszos kevert feltöltési réteg alatt bukkant elő a sziklás altalaj. A mélyítés során a nyugati részen feltártuk egy, a várfal belső síkjából mintegy 7-8 cm-re kiugró padkát, mely 80 cm-es mélységben a várudvar irányába rézsüsen szélesedni kezdett, felületén habarcskifolyások jelentkeztek. Ezt a jelenséget a fal alapozási kiugrásának tartjuk (5. kép). 5. kép. A 2. kutatóárok északi profilja (Szökrón Péter rajza) A várrész keleti fele rétegviszonyainak tisztázásra jelöltük ki a 3,4 m hosszú szintén kelet-nyugati irányú 5. kutatóárkot, az itt még mintegy 0,5 méter magasan álló várfalra merőlegesen. A sziklás altalaj a várfal belső oldalánál 90 cm-es, az árok nyugati végében átlag 70-80 cm-es mélységben jelentkezett. Az altalaj sziklája felett egy apróköves, sötét színű feltöltődési réteg helyezkedett le, melyet csak a felső 20-30 cm vastag humusszal erősen kevert réteg fedett. A várrész északnyugati részében jelöltük ki az 5 méter hosszú, kelet-nyugati irányú 6. kutatóárkunkat. Bontása során a várfal előtt mintegy 30 cm-es mélységben egy kb. 1 m átmérőjű nagyobb sziklatömböt találtunk, melynek felszíne egyenletesen vízszintes volt, felületén bárminemű megmunkálás nyomai nem voltak megfigyelhetőek. Az árok keleti részének további bontása során az északi profilban a leírt kőtömb felületével egy magasságban, mintegy 30-35 cm mélyen egy 5-8 cm vastag habarcsos csíkot dokumentáltunk. A habarcsmaradványok talán a várfal építési rétegével azonosíthatóak azaz jeleznék a fal emelésével egykorú építési szint elhelyezkedését. A rétegviszonyok elemzése során azonban megállapíthattuk, hogy a habarcsos csík feletti és alatti rétegsor markánsan nem válik el (6. kép). 07