A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

KOMLÓSKA-PUSZTAVÁR RÉGÉSZETI FELTÁRÁSÁNAK EREDMÉNYEI GÁL-MLAKÁR VIKTOR A Zempléni hegység egyik déli kiemelkedésén elhelyezkedő vár szokatlan alaprajzi formájával egyedülállónak számít a magyar várépítészetben. A Komlóska falutól délnyugatra található Pusztavár-tető 426 m magas andezit sziklák alkotta platóját keríttette körbe habarcsba rakott kőfalakkal a várat építtető Tolcsva nemzetség. A várudvar területén lévő két természetes eredetű, csonkakúp alakú kiemelkedés tetejére kör alaprajzú tornyot emeltek, a platón keresztülhúzódó szintén természetes eredetűnek tartott - kelet-nyugati irányú - árok északi oldalán egy falat építtettek, kettéosztva ezzel a vár területét. Eddig Komlóska-Pusztavár kutatásának csupán részeredményei, valamint az erősségről összegyűjtött adatok népszerűsítő jellegű összefoglalása jelent meg.' Az eredmények rövid összegzése olvasható még a Magyarország várainak topográfiája sorozat első kötetében is.

2 Jelen dolgozatomban bemutatom a várat birtokló Tolcsva nemzetség történetét, birtokait és társadalmi helyzetét, valamint a középkorban Sólymosnak nevezett várban eddig végzett régészeti feltárás eredményeit. Az ásatás során előkerült leletanyag részletes elemzésére - hely hiányában - itt nem vállalkozhatom. Ezt a vár a jövőben megjelentetni tervezett, interdiszciplináris alapokon nyugvó monografikus feldolgozásában kívánom megtenni. A Tolcsva nemzetség A Tolcsva genus, ez a jellegzetes késő Árpád-kori „úri nemzetség" első, írott forrásokban megjelenő tagjai a 13. század közepén tűnnek fel

3

. Az 1255 körül élt tolcsvai Langeus,

4 és az 1266-ban feltűnő „Vz de Tolchwa", aki egy peres eljárás során, mint „homo regius" szerepel

5

, egy 14. századi oklevél tanúsága szerint közös őstől eredeztetik magukat

6 (1. kép). Ezen adatok alapján tehát a nemzetség már a 13. század folyamán két ágra válik szét. Tolcsvai Uz három gyermeke közül Uza-ról tudunk a legtöbbet. Már 1275 és 1285 között említik a források Jakab nevű serviensét, aki egy név szerint is ismert tolcsvai nemes - a családfába jelenlegi tudásunk szerint még be nem illeszthető -, István ispán feleségét és leányát valamint felesége nővérét sebesítette meg.

7 1 Gál V., 2003b. III. Gál-Mlakár V., 2006. 2 Nováki Gy.-Sárközy S.-Feld /., 2007. 68-70. 3 A nemzetség történetére vonatkozó eddig ismert adatok részletes feldolgozását lásd: Gál V., 2003a. 15-29. 4 Árpád-kori új Okmánytár (a továbbiakban ÁUO) VII. 289. oklevél. 5 A nagymihályi és sztáray gróf Sztáray család oklevéltára. (a továbbiakban Sztáray) I. 10. 6 MOL DL 5242. 7 A zichi és vásonkeöi gróf Zichy család idősebb ágának okmánytára, (a továbbiakban Zichy) I. 38. 87