A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

partikuláris jelleg mellett a generációs különbségek is rányomták bélyegüket az egyes körök életére. Amíg az egyetemista körök hallatták hangjukat társadalmi és politikai kérdésekben, addig a középiskolás körök elsősorban mintegy önképzőkörökként működtek, amelyet a miskolci gimnáziumban működő alapcsoport munkája is tükröz. A kör története példázza azt a legjobban, hogy egy ilyen szervezet miként tudta a tehetséggondozást megvalósítani és gyakorolni már a huszadik század első felében. Természetesen nem nevezték tehetséggondozásnak egyszerűen, csak nevelési és oktatói feladatukat töltötték be a középiskolai tanárok, de nyomon követhető és mérhető, hogy a gimnázium kebelében működő kör mekkora hatással volt a fiatalokra. Ennek ékes példái azok a fiatalok, akik későbbi munkásságát mind a mai napig emlegetik - elsősorban protestáns egyházakban - így Töltéssy Zoltán, aki az 1917-18-as tanévben a miskolci BGK elnöke, 1926-27 között pedig a KIE nemzeti titkára volt, Novotny Gyula,

47 aki később avasi lelkipásztor lett, Dómján János,

48 aki szintén a kör tagja volt, - ő fordította le magyar nyelvre John Bright Izrael története című könyvét, Koncz Sándor,

49 akinek egyházi előmenetelét az államhatalom akadályozta meg, és így nem lehetett a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Az egyházi személyek mellett azonban még számos világi pályát befutott személy is van. Bethlen Gábor nevével fémjelzett mozgalmak a 20. században meghatározó szerepet játszottak és játszanak még ma is. Ilyen szervezetek voltak: Árva Bethlen Kata Kör, mely a leányokat gyűjtötte össze; az Országos Bethlen Gábor Szövetség, mely a Bethlen Gábor Kör kiöregedett tagjaiból alakult meg; USA-ban mai napig működő Bethlen Otthon, a Bethlen Otthonban működött Kecskeméthy József ref. lp. (19061995), aki Miskolcon végezte tanulmányait és tagja volt a körnek is. A Bethlen Gábor kör(ök) értékelését - mely a miskolci körre is igaz - Révész Imre a következőképpen tette meg: Magyar nemzeti jellem figyelembevétele; Valláserkölcsi nevelés; Hitélet ápolása; Hitélet megvédelmezése, megszilárdítása, öntudatossá tétele társadalmi munkával; Társadalmi feladatokra való nevelés.

50 47 Novotny Gyula (Miskolc, 1903. nov. 10 - Miskolc, 1987. szept., ?) ref. lp. - Budapesten, református főgimnáziumban érettségizett 1931-ben, teológiát Sárospatakon tanult. Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településén volt lelkipásztor, legutolsó szolgálati helye Miskolc-Avas (1969-1984). A tiszai ág. Hitv. Ev. egyházkerület miskolci jog- és államtudományi karán végbizonyítványt szerzett 1938-ban. Angliai tanulmányutat tett a IV. világjamboree alkalmával, valamint a balkáni államokban 1940-ben. Megnősült 1944-ben, feleségül vette Tóth Gabriellát. Házasságukból 4 gyermek született. Nagy segítséget jelentett a helytörténészek számára az Avasi templomról írt könyve, amelyet 1982-ben Miskolcon adtak ki. In. BENKE 2001, 123. 48 Dómján János (Miskolc, 1905. okt. 11., - Dunavarsány határában, 1983. nov. 13.) ref. lp. - Miskolcon 1924-ben végezte a gimnáziumot. Teológiát Bp.-en tanult 1928-ig, majd külföldre ment. 1932-ben doktorált, majd teol. magántanári oklevelet Pápán az ószövetségi tudományokból szerzett. 1931-38 között több budapesti gyülekezet segédlelkésze, majd 1938-83 között a Bp.- Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség lelkipásztora. 1981-83-ban Venezuelában szolgált a helyi gyülekezetek meghívásának eleget téve. Művei: A deuteronómiumi kultuszi törvény, Bp., 1932, Mózes, Pápa, 1934, John Bright: Izrael története című müvét magyarra fordította, Bp., 1977. in. ZovÁNYI - LADÁNYI, 1977, 155., Új Révai Lexikon, 5. kötet, Szekszárd 2000, 656. 49 Koncz Sándor (Diósgyőr, 1913. jún. 25. - Sárospatak, 1983. márc. 20.) ref. lp. - A gimnáziumot Miskolcon 1931-ben, a teológiát Sárospatakon (1931-33), Baselben (1933-34) és újra Sárospatakon (193435) végezte, ahol ezután egy évig senior volt. 1936-tól Glasgow-ban, 1937-től Berlinben gyarapította ismereteit. 1938-ban hazajőve konventi missziói lelkész, 1942-ben intézeti lelkipásztor Marosvásárhelyen, 1947-ben pedig sárospataki teológiai tanár lett. 1939-ben teológiai doktorságot, 1943-ban egyetemi magántanári oklevelet szerzett Debrecenben. 1951-ben megszűnvén a sárospataki teológiai akadémia, 1953-ban lelkipásztornak ment Alsóvadászra. 1966-tól levéltár igazgató Sárospatakon. In. ZOVÁNYI-LADÁNYI, 335. L. bővebben: BENKE György: Dr. Koncz Sándor emlékezete, in. Református Egyház, 1983. 35. évf., 144. 50 KOCZÓ Zsófia: Kollégiumi nevelés, ifjúsági egyletek a XX. század elejétől a II. világháborúig, in. Református Egyház, 1985., 37. szám, 188-190. 707