A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

tartott üléséről a jegyzőkönyvben a következő információk állnak rendelkezésünkre; „Csík Dániel vallástanár kezdeményezésére a prot. ifjúság körében Bethlen Gábor Kör van alakulóban. Havonta egyszer volnának az ülések. A Körnek az ifjúság köréből választott tisztviselői lesznek, de a tanári ellenőrzést felügyelő tanár biztosítja. - Az igazgató az alapszabály tervezetét bemutatja. - A tanáriszék az alapszabályt jóváhagyja. Egy példánya a főgimnázium irattárában nyer elhelyezést egy példánya, pedig a Kör tulajdonában marad.'"' Szervezeti felépítés és tagság A tanári kar tagjai között minden évben felosztották, hogy mely kör illetve az iskolán belül működő szakkör felügyelőtanárságát látják el. A kör felügyelő tanára mindvégig az iskola vezető vallástanára volt. Kezdetben Csík Dániel, majd pedig Balázs Győző'' töltötte be e tisztséget. A felügyelőtanárok feladata a kör működésének zavartalan biztosítása volt. Az, hogy mennyiben irányították és befolyásolták a vallástanárok a diákok önszerveződő körét, nincsenek adataink. A kör legfontosabb döntéshozó szerve a választmány volt, melynek személyi öszszetételéről csupán a kör első idejéből vannak adataink. A választmány tagjait a nyolcadik és hetedik évfolyamos hallgatók közül választották, mindkét évfolyamból 4-4 főt. A választmány mellett működött az elnökség, melynek személyi összetételét szerencsére néhány évtől eltekintve (1918-1919, 1919-20, 1922-23, 1943-44, 1944-45) össze lehetett állítani az értesítőkből. A választmány személyi változásait figyelembe véve nyomon követhetőek azok a prioritások, melyek mentén a kör szervezeti felépítése megváltozott. Kezdetben 1910-1920 között a körnek háromtagú vezetősége volt, mely elnökből, pénztárosból és jegyzőből állt. A tisztségviselőket csakúgy mint a választmányi tagokat a nyolcadik és hetedik osztályos tanulókból választották, kétharmad egyharmad megoszlásban. Általában megfigyelhető, hogy az elnöki és pénztárosi tisztségek a végzős tanulók közül kerültek ki, míg a jegyző a hetedik évfolyamból, de az esetek nagy többségében a következő évben az elnöki tisztséget is ő töltötte be.

32 A körnek tehát nem tudni az alapszabályában volt ez lefektetve, vagy a tanárelnök, vagy az iskola tudatos nevelésének volt a hatása, de a tudatos elnöki utánpótlás biztosítása adva volt, hiszen még azokban az esetekben is, amikor nem a korábbi jegyző lett elnök, csakis a korábbi év választmányi tagjaiból kerültek ki a vezetők. Modern kifejezéssel élve szervezeti menedzsment felépítését valósították meg. A vezetőségi tagok közül többen később szép karriert futottak be, így Balázs Győző, aki később a kör tanárelnöke és az 29 Ezen alapszabályról említésén kívül semmit sem tudunk. 30 BAZmLt, Tanáriszék Jegyzőkönyvei VIII-55; 3. doboz, 1910. november 15. 31 Balázs Győző (Felsőbánya, 1893. április 14. - Miskolc, 1973. március 13.) ref. lp., vallástanár, író, költő. - A gimnáziumot Miskolcon, teológiai tanulmányait Debrecenben végezte 1912-1916 között, majd segédtanár volt Debrecenben 1916-1919 között. Miskolcon 1919-től 1948-ig a ref. gimn. vallástanára volt. Középiskolai tanári végzettséget Pápán szerzett 1924-ben. Számos kulturális egyesület, társaság tagja, több helyi lap munkatársa, szerkesztője (pl. külső munkatársa volt a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapnak, ami politikai napilap volt), a Lévay-hagyaték gondozója. Önéletrajzi írásának címe „Jó utána lenni...", mely 2007ben a Lévay Gimnázium kiadásában jelent meg. In: Új Magyar Irodalmi Lexikon, I. kötet, Szerk.: Péter László, Budapest, 1994, 104., Thurzó Nagy László, Miskolc Lexikon, Miskolc, 1940, II/B 128., SpTGyL Törzskönyvi Lapok 1935-től, (E-2) Balázs Győző, Balázs Győző: Jó utána lenni..., Miskolc, 2007. 32 így volt ez az 1910-11, 1911—12-es tanévekben Balázs Győző, majd 1911-12, 1912-13-as tanévekben Tolnay Ferenc, majd az 1912-13, 1913—14-es tanévekben Nagy Sándor, majd az 1914-15, 1915-16os tanévekben Hubay Sándor és az 1915-16, 1916—17-cs tanévekben Kun Bertalan esetében is. 702