A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

Mindez pedig a szegedi Bethlen Gábor Kör történetének és ismertségének szempontjából kell megjegyezni. Ugyanis az 1948 utáni történetírásban legyen az köztörténeti, vagy művelődéstörténeti csupán a kör politikai műhely jellegét domborították ki, mely az adott korszak ismeretében nem kapott sok dicséretet és helyeslést. Sokkal inkább úgy került bemutatásra, mint egy renitens, vallásos köntösbe bújtatott, a rendszert támadó és ellenző mozgalom.

15 A fentiekből látható és nyilvánvalóvá vált az érdeklődés és feltárásra váró anyag szükségessége. A miskolci Bethlen Gábor Kör működése ugyanúgy, mint a szegedi fiatalok által vezetett nem tekinthető precedensnek, azonban nyilvánvalóvá válik a kör működési mechanizmusa és partikuláris jellege. A Lévay József Református Gimnázium iratanyaga az államosítást követően szétszóródott. Az iratok egy része napjainkban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban található meg, melyben a 18. század végétől, de elsősorban a 20. század elejéről vannak források.

16 A Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményében sok forrás található a 17. századtól a 20. század közepéig.

17 A két nagy levéltári anyagon kívül fontos források vannak még magánkézben, valamint önálló levéltári jelzetek alatt. A miskolci református gimnáziumnak külön őrzési anyaga található a Református Egyház Zsinati Levéltárában is. Azonban egyik intézményben őrzött levéltári anyagban sem található olyan fond, melyen a miskolci Bethlen Gábor Kör jelzés szerepelt volna. A legbiztosabb és legjobb forrásnak végül az iskolai értesítők bizonyultak,

18 melyekből többé-kevésbé rekonstruálhatóvá vált a kör működése és végezett feladataik. A gimnázium értesítői 1910-1947 között - az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetet leszámítva -, minden esztendőben megjelentek, amelyekben számos adat található a kör tárgyévi munkásságáról. Sajnos nem mindenről számoltak be az értesítők hasábjain, ami a kutatást is megnehezítette, ezért hiteles képet nem lehetett adni munkásságukról, ugyanakkor több határozott irányvonal is kirajzolódott ezek alapján. Nehezítette a rekonstrukciót az is, hogy minden évben más koncepció alapján építették fel a beszámolókat. A gimnáziumban működő egyesületek és a Bethlen Gábor Kör megalakulása A miskolci Ev. Ref. Főgimnáziumban már a századfordulón is sok szakkör mű** 90 91 97 ködött: Kazinczy Önképzőkör 1859-től, zenekar 1898-tól, " Ifjúsági Gyorsíró Kör 1899-től,

23 énekkar pedig már 1708-tól létezett.

24 A Sakk- és Olvasókörről bizonyosan 15 CSAPLÁR Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967., LENGYEL András, A Szegedi Fiatalok mozgalma és Bálint Sándor, Tiszatáj, 2004. 8. szám, 57-68. 16 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár (továbbiakban BAZmLt) VII1—55. 17 Sárospataki Tudományos Gyűjtemény Levéltára (továbbiakban SpTGyL)K. ff./A.I.A 18 A miskolci Református Főgimnázium iskolaértesítőit az adott tanév igazgatója szerkesztette és adta ki. A hivatkozások esetében az értesítő után vonatkozó iskolaév, valamint a vonatkozó oldalszámot adtuk meg. 19 Az idők folyamán többször változott az iskola neve: Ev(angéliumi szellemben). Ref(ormált). Főgimnázium 1882-1906.; Református Főgimnázium 1906-24.; Református Reálgimnázium 1924-35.; Református Gimnázium 1934-35.; Református Lévay József Gimnázium 1936-48. 20 Alapítója a körnek Lévay József (Sajószentpéter, 1825. nov. 18. -Miskolc, 1918. júl. 4.) volt, aki később az iskola névadója is lett. 21 Miskolci Református Gimnázium (továbbiakban MRG), Miskolc, 1980., 238. 22 Uo. 285. 23 Uo. 293. 24 Sakk- és Olvasókör jegyzőkönyve 1906-tól 1917-ig, A Miskolci Lévay József Református Gimnázium tulajdonát képezi. 700