A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
B. Hellebrandt Magdolna: Mályinka-Dédestapolcsány-Verepce-vár és Miskolc-kőlyuk I.-barlang vasleletei
legalább négy, részben bolygatott, mészkővel borított halmos temetkezés nyomai láthatók, és több kisebb sejthető. A Verepce-vár délkeleti végében, a sánc belső felén (1. kép 4. jelzés) 2006 októberében Barta László és Barta Zsolt égett köveket gyűjtött, melyekre habosra égett salak olvadt, és égett, valószínű agyag fújtatótöredéket is találtak. Kutatástörténet Nováki Gyula és Sándorfi György Dédestapolcsány-Verebce-tetö néven írta le az őskori földvárat és környékét, egészen fel északra a középkori Dédes váráig. 1 A hely legkorábbi említését a 18. századból való térképeken Verepce-lápa néven találták. Meg kell említenem, hogy az újabb térképek is a Verepce nevet rögzítik. Nováki Gyula kutatásai alapján a földvárat Fodor A. írta le először 1827-ben, munkája kéziratban maradt ránk. Nováki Gyula 1968-ban járta be a hatalmas területet, sáncokat talált a Verepce-lápától Dédes váráig, sőt e mellett is. Megállapítása szerint az őskori erődített telep hossza észak-dél irányban a Verepce-lápáig 2075 méter, legnagyobb szélessége a Vásárhely-parlagnál 860 méter, így teljes területe 123 hektár. 2 Nováki felfigyelt a terepen a nagy szintkülönbségekre is, mely helyenként 186 méter is lehet. A földvár nyugati teraszai alatt folyik a Bán patak. 3 A földvárat Nováki Gyula hatalmi központnak tartotta, 4 a többi nagy földvárhoz hasonlóan. Vidékünkön ilyennek gondolhatjuk az Emőd-Tüzép lelőhelyen mentett leleteket, és a települést, mely a Bükkaranyos melletti földvár kiszolgáló helye lehetett. 5 A Verepce-vár lakóit is körbevehettek azok a földet művelő népek, akiknek hagyatékaként került elő egy bögre Dédestapolcsányban a pilinyi kultúrából, 6 valamint edénytöredékek és tál részei turbántekercs díszítéssel Dédes-Pallos lelőhelyen a Kyjatice kultúrából. 7 A középkori vár melletti barlangból is kerültek kora vaskori cserepek a Magyar Nemzeti Múzeumba. 8 A Verepce-várat mélyen a Bükk hegységben alakították ki, védelmi rendeltetését nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Lovasai portyázással vigyázhatták és ellenőrzésük alatt tarthatták észak felé a Bán völgyét, s természetesen a vaslelőhelyeket. A Bán patak völgyében a salaklelőhelyeket Dobosy László összegyűjtötte. 9 A korai vaskorban a földvár egykori lakói a vártól 10-15 km-re az Upponyi-hegységbe juthattak, ahol mai ismereteink szerint bányászhattak vasat. 10 Északabbra, Rudabánya környékén, mint tudjuk, fedőréteg nélkül, a felszínen hozzájuthattak a vashoz." A szállítás igavonó állatokkal, szekérrel ebben a korban megoldható volt. 1 Nováki Gy.Sándorfi Gy, 1992. 12-13. 7. kép 2 D. Matuz E.-Nováki Gy., 2002. 10. 3 Nováki Gy. 1988. 5. kép 4 Nováki Gy, 1988.89. 5 Hellebrandt M, 1991.27. 6 KemenczeiT.,\9(A.'iAAVX.\5. 7 KemenczeiT., 1984. 129. 8 Kemenczei T., 1970. 24.; MNM cserépleltár 37/1941. 9 DobosyL., 1973.69-75. 10 GömöriJ., 2000. 262. 11 Kalicz N, 1957. 5-6.; Hellebrandt M, 2004. 110. 6