A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

elsősorban a Keresztyén Ifjúsági Egyesületre (továbbiakban KIE)

5 és a Soli Deo Glória Diákmozgalmakra (továbbiakban SDG) terjedt ki.

6 Ez érthető is, hiszen ezen szervezetek voltak az „önkéntes" megszűnésükig a meghatározó nagy, sokszor ernyőszervezetnek is tekinthető, elsősorban az ifjúsággal foglalkozó országos hatókörű mozgalmak, körök. Mindkét mozgalomnak a Magyar Református Egyház Zsinati Levéltárában külön fondja van, és az egyházi gyűjteményekben is találhatóak regionális anyagok. A KIE történetének feldolgozottságát jelentősen befolyásolja, hogy még ma is élő egykori tagok ápolják a hagyományokat, emlékirataikat és visszaemlékezéseiket írják meg. Az SDG kivételezettebb helyzetben van a KIE-vei szemben, hiszen a középiskolai 12. osztályos történelmi és irodalmi tankönyvekben - szinte valamennyiben - kivétel nélkül ott található a nevezetes 1943-as szárszói konferencia csoportképe, közepén Veres Péterrel. Az SDG történetéről is több kiadvány látott napvilágot.

7 Mindkét kör működéséről és szervezeti felépítéséről számtalan helytörténeti és diplomadolgozat készült már és remélhetőleg még fog is. A két nagy ifjúsági egyesület mellett azonban a magyar reformátusság természetesen rendelkezett más szervezetekkel, vagy olyannal, melynek szervezetében számos református vezető volt, így a Magyar Evangéliumi Diák Szövetséggel, a Pro Christo mozgalommal és a Bethlen Gábor körrel.

8 Az ifjúsági szervezetek történetének alakulása nagyon szép lakmuszpapírja mindannak, ami a magyar történelemben lezajlódott a kiegyezéstől a második világháborút követő időkig. Természetesen ezen majdnem egy évszázad eseményeit csak egy monográfiában lehetne összefoglalni azonban látható, hogy minden esetben társadalmi igényt elégítettek ki e szervezetek, segítették a helyi közösségek megerősödését, életben maradását, ezen legfontosabb céljukat végső soron mindegyik kör, mozgalom betöltötte. A KIE a 19. század nagy angolszász ifjúsági mozgalma,

9 melynek magyarországi megalakulásának nehézségei között még jól szemügyre vehető Bécs-Budapest és a római katolikus-protestáns ellentét jegye. A KIE célközönsége elsősorban a városi és 5 SZABÓ Aladár, id., Budapesttől Londonig (Emlékezés a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek XIII. világkongresszusára), Budapest, 1895., PROSCH, Kari, A KIE-munka, Budapest, 1939., KlSS Sándor, A Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület vázlatos története, Budapest, 1941., KOVÁCS Bálint, A Keresztyén Ifjúsági Egyesület története 1883-1950, Budapest, 1998., Pőgyor István és Dr. Teleki László gróf a KIE mártírsorsú vezetői (Dokumentumok és visszaemlékezések), szerk. HEGYI FÜSTÖS István, Budapest, 2003. 6 Magyar református diákok Soli Deo Glória Szövetsége, 1921. június 11-én 30 teológus alapította Siófokon. Jelmondatul a II. Tim. 2.3. versét választották „Te azért a munkának terhét hordozzad mint Jézus Krisztus jó vitéze." Sebestyén Jenő professzor szigorú kálvinista felfogása éreztette magát, nemcsak az indulásnál, de a későbbiekben is. Eredetileg teológusok számára indult a Szövetség, azonban hamarosan csatlakoztak más felsőoktatásbeli fiatalok, majd végül megnyílt a középiskolások előtt is az SDG. A gimnázium és a szakiskolák felső tagozataiban megalakult SDG csoportokat collégiumnak nevezték el, 1932-től pedig az alsós diákok csoportjai a kiscollégium elnevezést kapták. A SDG-nek Balatonszárszón volt konfercnciatelepe, mely a korszakban nagy ismertségnek örvendett. A Szövetség nevezetesebb tagjai voltak: Soós Géza, Ballá Péter, Töltéssy Zoltán, Fónyad Dezső. 7 FÓNYAD Dezső, Bevezetés a diákmissziós munkába (A „Soli Deo Glória" diákmozgalom története és módszere), Mezőtúr, 1936., Kiss Sándor, A Soli Deo Glória Diákszövetség rövid története, Budapest, 1941., HAVAS Gábor - KUUFALVY Albert: A Soli Deo Glória Szövetség története, 1992, h. n. (kézirat, Ráday Könyvtár K. O. 998) 8 GYÖKÖSSY Endre, A Bethlen Gábor kör története, Budapest, 1907., MAKKAI Sándor, A Bethlen Gábor Kör múltja és jövője. A kolozsvári főiskolai "Bethlen Gábor Kör" tízéves jubileumára. Kolozsvár, 1913. 7. Klny. Egyházi Újság 1913. 8. sz. 9 Céljait és alapelveit legjobban az ún. Párizsi alap (1855) foglalja össze; ,A KIE célja; egy közösségbe gyűjteni azokat a fiatalokat, akik Jézus Krisztust Megváltójuknak és Istenüknek tartják a Szentírás szerint. Az 0 tanítványai akarnak lenni hitükben és életükben, és az O országát terjesztik a fiatalok közötte 10 A nemzetközi KIE mozgalom utazótitkára, Charles Fermond látogatása után nagy lelkesedéssel indultak neki a magyarországi szervezet létrehozásának, ez azonban csak 1892-ben történhetett meg. Az alap698