A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége

tárgyalásokat követően a magyarországi harcoló felek fegyverszüneti megállapodást kötöttek, valamint a majtényi síkságon történő kuruc fegyverletételt követően megkötöt­ték a szatmári békét. 60 Eszerint kegyelmet kapott minden résztvevő, hadifogoly, a régebbi bujdosó moz­galmak tagjai, valamint a magyarországi események külföldi résztvevői. Az esküt letevő nemesek, valamint kuruc birtokosok, továbbá azok özvegyei, illetve árvái visszaszerez­hették, vagy éppen megtarthatták birtokaikat. Emellett a békeszerződés szerint a protes­tánsok ígéretet kaptak arra, hogy a meglévő törvények értelmében gyakorolhatták vallásukat. Az előzőekhez hasonlóan ígéretet kaptak a hajdúk, jászok, kunok panaszaik­nak az országgyűlésen történő orvoslására. Maga a fővezér II. Rákóczi Ferenc is ke­gyelmet kapott volna, valamint birtokait visszaszerezhette volna, amennyiben leteszi a hűségesküt a német-római császárra és magyar királyra, Habsburg Károlyra. 61 Azonban II. Rákóczi Ferenc ekkor inkább a száműzetést választotta, részben egy későbbi függetlenségi mozgalom sikerében reménykedve, részben, hogy folt ne essen a becsületén. Emellett szerintem kissé méltatlanul, a szatmári kompromisszumos békében játszott igen jelentékeny szerepüket nem figyelembe véve szokták leszedni a keresztvi­zet Károlyi Sándorról, valamint Pálffy Jánosról, előbbit köpönyegforgatónak, míg utób­bit Habsburg-bérencnek megbélyegezve. Szepessyek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején Jelen ismereteink szerint több Szepessy férfiúról is tudjuk, hogy részt vettek az 1848— 49-es függetlenségi háborúban. Bár egyikük sem játszott olyan fontos szerepet ebben a Habsburg-dinasztia ellenes mozgalomban, mint korábban négyesi Szepessy I. Pál a Thököly-felkelésben, vagy a többi Szepessy leszármazott a Rákóczi-szabadságharcban, valamint egyikük sem jutott olyan magas katonai pozíciókba, de mégiscsak a család tagjai voltak és megmutattak valamit hazájuk iránti szeretetükből. Az első személyről, Szepessy Antalról azonban így sincs sok információnk, talán annyi valószínűsíthető, hogy hadfelszerelési főhadnagyként szolgált a magyar hadse­regben. A következő családtag Szepessy Géza volt, akiről már sokkal szélesebb ismerete­ink vannak. 0 1848 júniusában önként csatlakozott Miskolcon a veres sipkás 9. hon­védzászlóaljhoz. Később még ugyanennek az esztendőnek a júliusában tizedessé léptették elő, és ilyen minőségében vett részt a bánsági harcokban. Alig telt el fél esz­tendő, amikor novemberben újra feljebb került a katonai ranglétrán, hadnaggyá nevez­ték. 1849. április 6-án ebben a tisztségében vett részt a tavaszi hadjárat egyik legszebb győzelmében, az isaszegi ütközetben. Ekkor meg is sebesült Szepessy Géza. Még a szabadságharc leverése előtt 1849 júliusában főhadnaggyá léptették elő, ekkor már a 129. honvédzászlóaljnál szolgált. Végül a függetlenségi háborút századosként fejezte be egy szám nélküli honvédzászlóaljnál a tiszai hadseregben. Augusztus 9-én a Temesvár melletti ütközetben újra megsebesült. 63 Ő volt az, aki a négyesi Szepessy család tagjai közül a legmagasabb tisztségben, századosként fejezte be az 1848-1849-es szabadság­60 Kosáry 1990. 29-30. 61 Ifj. Barta 1984.28-36. 62 Bona 1999 264-265. 63 Bona 1988. 578. 667

Next

/
Oldalképek
Tartalom