A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége
zetben, és Vöröskőnél sem a bujdosók győztek, Szentgyörgyöt, Bazint és Modort felszabadították a kuruc seregek, sőt elfoglalták a dél-erdélyi Medgyest. Ilyen katonai előzményeket követően került sor szeptemberben a szécsényi országgyűlésre. Itt megválasztották a szabadságharcot vezető II. Rákóczi Ferencet Magyarország vezérlő fejedelmének, valamint be is iktatták. A fejedelem ekkor hozta létre az udvari és a gazdasági tanácsot is. Utóbbiban lett tanácsos Szepessy II. Pál is. Két külön tanácsról van szó, ugyanis Heckenast Gusztávnak megjelent egy tanulmánya II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa címmel, és Szepessy II. Pál még véletlenül sem szerepel benne. 48 Az 1705-ös esztendő viszont igen kiábrándító módon végződött. Ez egy katonai és egy politikai eseménynek volt köszönhető, ugyanis novemberben súlyos vereséget szenvedett a bujdosók serege az Erdély kapujának számító Zsibónál. 49 Decemberben pedig a segesvári országgyűlésen a császárpárti erdélyi rendek megtagadták az engedelmességet választott erdélyi fejedelmüktől, II. Rákóczi Ferenctől. 50 A következő esztendő nem katonai cselekményekkel kezdődött, hanem két kuruc gyűléssel, Miskolcon és Eperjesen. Utóbbi találkozó volt politikailag fontosabb, ugyanis ekkor a maradék erdélyi rendek azért csak kinyilvánították Magyarországhoz és II. Rákóczi Ferenchez tartozásukat. Júliustól sikerült visszafoglalni az addig császári fennhatóság alatt lévő Erdélyt, illetve rövid időre a kurucok kezére került Esztergom vára is. Szintén ennek az esztendőnek a krónikájához tartozik, hogy Szepessy János postamestert II. Rákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme Zemplén vármegye egyik alispánjává jelölteti. Az 1707-es esztendő teljesen fordítva alakult, mint az előző. Vak Bottyán János kuruc kapitány, generális vezetésével a bujdosók seregei győzelmeket arattak a Dunántúlon. Utána azonban csak két országgyűlés következett az esztendő eseménytörténetében, előbb áprilisban Marosvásárhelyen, majd május-júniusban Ónod-Körömnél. Utóbbi helyen a Habsburg-ház trónfosztásával a kurucok elérkeztek a szabadságharc csúcspontjára. A Szepessyek szempontjából pozitív és negatív eseményeket egyaránt hozott ez az esztendő. Először Szepessy István vált „munkanélkülivé", miután II. Rákóczi Ferenc utasítására fel kellett robbantania az általa őrzött szendrői várat. Mártonnak szintén az év elején járt le kassai kapitányi megbízatása. Augusztusban pedig Jánosnak a postamesteri szolgálata ért véget. Szepessy II. Pált viszont kinevezték a gazdasági tanács eperjesi adminisztrációjának tanácsosává, valamint Borsod vármegye első alispánjává. Talán ekkor indulhatott meg az a konfliktus Szepessy II. Pál és Zimmermann Zsigmond között (valószínűleg egy gazdasági per kapcsán), amely Zimmerman-ügyként került a levéltári dokumentumok közé. 51 Bár e kérdéskörben lehet egy másik verzió az, hogy I. Pál a tekintélyes felvidéki nagykereskedő család hasonló nevezetű sarját 1687ben Caraffa kassai generális kezére juttatta. 52 Sajnos a viszály további folytatásáról is 48 Heckenast 1999. 559-570. 49 Acsády 1895. 153-309. Állítólag fontos szerepet szántak Csáky Lászlónak II. Rákóczi Ferenc Erdélybe bevonulásának előkészítésében. Ezt hiúsította meg a vesztes zsibói ütközet. Papp K., 2005. 36-50. 50 Köpeczi Béla történész ezt az erdélyi országgyűlést munkájában egy esztendővel korábbra tette, és azt is megjegyezte, hogy állítólag senki nem kényszeríttette az erdélyi rendeket a II. Rákóczi Ferenc ellen történő állásfoglalásra. Köpeczi 1970. 380-381. 51 BAZML, XIII-14, Fasc. XXXVII. 52 Acsády 1895. 73-74. 665
