A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége
zsitvatoroki békével lezáruló Bocskai István vezette felkelésben 15 eddigi ismereteink szerint nem vettek részt a négyesi Szepessy nemzetség tagjai. Holott ha belegondolunk, hogy a legfontosabb események éppen a környéken zajlottak, valamint Bocskai a Miskolctól nem messze fekvő Kassán rendezte be fejedelmi udvarát, 16 szinte csoda, hogy nem csatlakoztak a Habsburg-ellenes mozgalomhoz. Borsod vármegye esküdtjének, Szepessy Györgynek két fia született, I. Pál, illetve Mátyás. Tarczai Béla szerint 1636-ban született I. Pál, bár ezt máshonnan származó adattal még nem sikerült megerősíteni. Állítólag 16 esztendősen Borsod vármegye követségének tagja volt, amelyet Ung és Zemplén vármegyékhez indítottak. Nyolc esztendővel később, 24 évesen már Borsod vármegye főjegyzője volt, majd 1659-től országgyűlési követ. 17 Szepessy I. Pál 1660-ban Nagyvárad török ostromakor Zemplén vármegye követe volt Habsburg I. Lipót császárhoz. A német-római uralkodótól segély ígéretével, valamint a nemesség fölkelésére kiadott paranccsal érkezett vissza a partiumi városba. 18 Az esetleges császári segítség mértékéről mindent elmond, hogy a törököknek sikerült elfoglalni Nagyváradot. Szepessy I. Pált 1662-ben Borsod vármegye követeként említik a források, majd egy esztendővel később már Szatmár vármegye követeként. 1666-ban pedig már Borsod vármegye alispánja lett. 1670-ben Szepessy I. Pál is részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Már előtte is óriási ellentét húzódott meg a magyar arisztokrácián belül, ugyanis Pálffy Pál nádor halála után az 1655-ös országgyűlésen bár nádorválasztás miatt hívták össze, a Habsburg-udvar érdem nélkül akarta elismertetni a dinasztia örökletességét a magyar koronára. 19 A Wesselényi-összeesküvésben történő részvétel folyományaként kobozta el a Habsburg Udvari Kamara a birtokait, amely már ekkor tekintélyes uradalmat alkotott. 20 Kuruc vezérként ekkor Szuhay Mátyással 21 bekerítették Kalló várát (a mai Nagykállóban). Azonban az erősséget nem sikerült elfoglalni a kuruc könnyű lovassereggel, csak Kalló városát. A bujdosók ekkor kettéváltak. A sereg egy része Kende Gábor és Petrőczy vezetésével Regéc felé vette az irányt, és a hegyi várat próbáltak elfoglalni, ami ostromágyú híján természetesen sikertelen volt. A kuruc fegyveresek másik csoportja Szepessy I. Pál és Szuhay Mátyás irányítása alatt a kassai generális Spankau hátrálása után átkelt a Tisza folyón, Diósgyőrt, Ónodot, Putnokot, Szendrőt és Tokajt hódoltatta, majd Szerencsen ütött tábort. 22 A két bujdosó sereg az esztendő szeptemberében Szinánál egyesült. 23 Ugyanakkor Tarczai Béla szerint ekkor elfoglalta Diósgyőr várát is. 24 Ez a szedett-vedett kuruc sereg Szepessy I. Pál vezetésével azért még kivágta a rezet, és a kassai központba igyekvő Spankaut és német fegyvereseit egy kisebb ütközetben legyőzte. Ennek a következménye az lett, hogy Cob Farkas tábornok, kassai főkapitány Szepessy és a mellette említett kuruc vezérek fejére 1000 forintos vérdíjat tűzött ki. Alig egy esztendővel később, amikor lelepleződött az összeesküvés több tár15 Ifj. Barta 2004. 15-28. 16 PappK. 2004. 121-144. 17 Tarczai 2003. 309-337. 18 Nagy Iván (1857-1869), 667-678. Bár Tarczai Béla cikke szerint Szepessy I. Pált nem segítségkérés miatt küldték a bécsi udvarba, hanem alkotmányos sérelmek, illetve a protestáns vallást gyakorlókat sújtó erőszakos intézkedések ügyében. (Tarczai 2003. 309-337.) 19 Perjés 2002. 202-205. 20 Rémiás 2004. 43-65. 21 II. Rákóczi György idején kallói várkapitány. (Nagy László 1983. 281.) 22 Benczédi 1980.60-61. 23 Szilágyi (1895/2). 323-389. 24 Tarczai 2003. 309-337. 660
