A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége

történő kinevezését, valamint a jogokat, mellyel felruházták a híres törökverőt.

3 De 1447 azért is fontos esztendő volt László életében, mert a király helyettese ekkor nevezte őt ki budai várnaggyá Hédervári Lőrinc halálát követően. Ezt az bizonyítja amellett, hogy ekkortól szerepel tisztségei között a várnagyság.

4 Sőt jó két esztendővel későbbről egy Szepessy László budai várnagy által kiadott oklevél is fennmaradt.

5 1448-ban több mint valószínű, hogy részt vett a II. rigómezei ütközetben Hunyadi János oldalán. A többszörös túlerővel szembeni csatavesztést követően a magyar kormányzó barátként felkereste Brankovics György szerb despotát, aki (nem feledvén a múlt sérelmeit,)

6 a törökverő hadvezérünket elfogatta és börtönbe vetette.

7 Ő és Szobi Mátyás értesítették Pozsony városát arról, hogy a gubernátor ugyan vereséget szenvedett a pogány seregektől, de még él, és Brankovicsnál van Szendrő várában.

8 A kormányzótól 100 ezer forint sarcot követeltek fogva tartói,

9 a törökverő még saját fiát is felajánlotta túszként, hogy összegyűjthesse a kellő pénzt.

1 Szepessy László a kormányzó iránti hűségének köszönhetően több birtokot is kapott a nagy törökverő hadvezérünktől Bereg, Szabolcs, Szatmár, valamint Ugocsa vármegyében.

11 Emellett négy esztendőn keresztül 1446 és 1450 között ő volt a budai várkapitány, valamint szintén négy esztendőn keresztül Szepessy László volt Magyarország egyik alkormányzója. Hozzá tartoztak az említetteken kívül még ekkor azok a Bihar vármegyei területek is, melyekről a család voltaképpen a nevét kapta. így mondhatni László volt a négyesi Szepessy család első nagy birtokgyarapítója. Négyesi Szepessy I. Pál kuruc alvezér, diplomata Amikor 1541-ben a törökök feldúlták a Szepessyek budai birtokait, Tarczai Béla szerint a Szepessy nemzetség Buda várában tartózkodó tagjai áttelepültek Egerbe. Állítólag ekkortájt jelentek meg a család tagjai a hódoltsági Debrecenből menekülvén a Borsod vármegye déli részén található Négyesen, amely később székhelyük lett. Több (6

12 vagy 9

13

) Szepessy is részt vett Eger 1552-es török ostromakor. Mindennek ellentmond azonban, hogy a Szepessyek még 1552-ben is birtokolták a mélyen a hódoltságban fekvő Debrecen melletti Szepes települést, míg utóbbi kijelentését az cáfolja, hogy eddig nem sikerült az ostromban való részvételt megerősíteni, csak két dokumentum halvány célzásával.

14 Valószínűleg e miskolci megtelepedési folyamatnak is volt köszönhető, hogy az egyébként az erdélyi fejedelem, illetve a magyarországi rendi erők sikerét hozó 1604-es esztendőben kitörő és az elméletileg nagy vallásszabadságot hozó bécsi, valamint 3 Bertényi 2000. 334-336., Engel 1998. 204-205. Bár elég kemény feltételeket szabott Habsburg Frigyes, ugyanis V. Lászlóval Pozsony is az osztrák gyám felügyelete alákerült. Kristó 2003. 144. 4 Fraknói 1895.370. 5 MOL DL 250474 6 Hunyadi János kétes szerepe a szegedi eskü és a váradi béke idején. Engel 1984. 7 Ransanus (reprint 1985), 166. 8 MOL DL 44531. 9 Szekfü 1936.292-300. 10 Thúróczy (reprint 2001), 287-297., valamint Ransanus (reprint 1985), 166-167. 11 Csánki 1890.500,541. 12 Tarczai 2003. 309-339. 13 Szepessy 1893.87-91. 14 Nagy Iván (1857-68), valamint Sugár 2002. 659