A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Német jövevényszavaink élete Cserépfalu nyelvjárásában

NÉMET JÖVEVÉNYSZAVAINK ÉLETE CSERÉPFALU NYELVJÁRÁSÁBAN MIZSER LAJOS Cserépfalu Borsod megyei község, a Magyar nyelvjárások atlaszában az Ml-es kutatópont. A német átvételeket leszűkítettem egyetlen falura. Bárczi Géza (96-101) részletesen elemzi a a magyar-német érintkezéseket, továbbá Gudrun Kobilarov-Götze hatalmas anyagot közöl, beleértve azt is, hogy a megfelelő szó melyik nyelvjárásból került a magyar nyelvbe. Mindkét mű a köznyelvre koncentrál. A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának három kötete már jóval szélesebb körű szavakat mutat be: közli ugyanis mind a magyar, mind a német nyelvjárási jelenségeket, sőt még az eredeti némettől eltérő jelentéseket is. Ám találunk olyan tanulmányt is, amelyben Kiss Jenő egy falu, a rábaközi Mihályi nyelvjárásának néhány német jövevényszavát mutatja be. Sőt Guttmann Miklós arra is vállalkozott, hogy egy nyugat-magyarországi község mai nyelvállapotát mutassa be. Én is ezt követem. Nekik azért könnyebb volt a dolguk, mert mind Mihályi, mind Nárai közelebb esik a német nyelvterülethez, mint Cserépfalu. így ők nyilván egységesebb anyagot tudnak felmutatni, mint én Borsod megyében. Ez annyit is jelent, hogy velük egyetértésben - csak részben követve KobilarovGötze megállapításait - a köznyelv (Gemeinsprache) helyett a tájnyelv (Mundartsprache), illetve a katonai szleng (Militárslang) vizsgálatára helyezem a fő hangsúlyt. Cserépfalu viszonylag távol esik a német nyelvterülettől. így azt gondolhatnánk, hogy alig-alig találhatunk német jövevényszavakat. Ez a dolog leegyszerűsített része. Származhatnak német átvételek a katonai nyelvből-szlengből. A cserépiek a Monarchia idején többnyire Miskolcon (honvéd) vagy Egerben (közös) szolgáltak, de néhányan Kassán, Munkácson, sőt Nagybecskereken is. A Wehrmacht 1944-es ott-tartózkodása legfeljebb csak a népetimológiás Hej, Hitler (< Heil Hitler) kifejezést hozta. Ennek azonban nincs politikai felhangja, éppen olyan tréfás hangulatú, mint a szintén II. világháborús orosz grasztutyi < 3,npacTByHTe 'üdvözöllek' és a román bunye szilva < buná ziua 'jó napot!'. 1820-tól a cserépvári uradalom a Szász Coburg Gothai herceg hitbizományába került. 0 a kastélyba a cselédséget Ausztriából és Sziléziából hozta. Ez utóbbiak nyelve erősen fűszerezve volt szláv (cseh, lengyel) elemekkel. A cserépiek a bányavárosokba is eljutottak szilvásszekereikkel. Mindezek azt is jelentik, hogy bizonyos német szavakat valamelyik északi szláv nyelv is közvetíthette. Volt kevés számú iparos is a községben, akik vándorútjuk során több német vidékre is eljutottak (pl. nagyapám, Mizser István, aki szűcsmester volt, még Strassburgban is megfordult). Ez legfeljebb csak néhány, ma már elavult szakszóban mutatkozik meg. A szavak jelentős része a passzív szókincs körébe tartozik. Többnek a jelentését sem ismerik, sőt nem is németnek tartják, hanem az ő megfogalmazásuk szerint tótnak. És vannak olyanok is, amelyeket a ragadványnevek, esetleg helynevek őriztek meg. A lakosságnak ma már fogalma sincs arról, hogy ezek német átvételre mennek vissza. Ezek után lássuk csoportok szerint - a teljesség igénye nélkül - milyen német átvételek lehet649