A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

van rajta végig húzva,- gazdák legelőjét metszi keresztül,- Pázsit legelő,- nevét nem tudni hol vette, z.a drikom lyesz,- erdő a' t. terebesi határtól, nevét onnan vette, mert a' Tapoly túl partján van azért kapta ezt a nevét,- határos Lazony, Vásárhely, T. Terebes, Falkus, Komanyai puszta, Gatály.Helynevek Deregnyö községből, Zemplén megyéből. 1. Zemplén megye, deregnyöi kerület, Nagy Mihályi járás. 2. Deregnyö mindig ezen nevén élt, 's él most is,- Város czímmcl hajdani váráról mellynek már csak helye 's némi roma látszik, vásártartást nem gyakorol. 3. A Községnek más elnevezése a régi adatok szerint nem található,- sőt egykori egyik birtokosának a község maga adott „Deregnyei" család nevett. 4. A legrégibb adatok szerint Deregnyö községi név igen igen régi korra felvihető.- Ugyan is mostani föld birtokos Lónyai Gábor úr ö levéltarában található 1307-ik évi eredeti okirat igy szól: „Contradictío fratrum Michaelis et Cosmae Besenyöw de Dergnyö, contra reambulationem metarum, pro Pauli magistri, et Demetrio Besenyöv de Deregnyö nec non Mathiam de Kerecseny et Nicolaum de Chelek, inter possessionem Deregnyö et Zaloka (jelenben Szalók) perastum pramitsa (!) etc. Hogy honnan népesedett? nem tudni, szemben némely tót eredetű helly nevekből azt következtethetni, hogy az eredeti lakosok tótok lehettek, 's azoknak ki szorítása után települtek meg a magyarok,- kik aztán ezután bevándorló külön fajokat meg magyariták.- És lett a megyében észak felé a legszélső magyar ajkú község. 6. A név eredetéről semmi bizonyost nem tudhatni (azonban egy régi dokumentum szerint Deregnyö Deregnewnek Íratván,- a hozzá vetés szerint talán derék név-böI (:derék-nö:) 7. S Község határában elö forduló topographiai nevek például Szántó földek mint dűlök Homok és Rácz domb amaz a Bosa szin nevű réttel határos, Szemszámnak is nevezik, emez Uj erdő nevű helység erdeje mellett,- elválasztja őket a Butkára vezető út, mind kettő homokos domb.- Nagy hosszak a Dúsa folyam hidjára vezető út nyugoti oldalán,pár évelött délfelé Temető domb a mellette fekvő Temetőről - pár évelött Szélmalommal,- éttől délre Kertallya a város nyugoti oldalán levő kertek végiben.- ismét dél felé Torska domb nedves esztendőkben egy tó is képződik rajta.- Nyugoti oldalán: Farkasláb hajdan farkasveremröl veszi nevezetét ettől kissé észak nyugot felé Dinnyés kert magas homok domb.- Jóval kelet felé Kender földek - kettő - szekér út hasítja.- Nyugoti végén Kender fark háromszögbe nö, amattól szekérút által elmetszve a tetves tó szomszédságában. Túl rajta Tetvestóház, a most emiitett tótól.- Kis Hoszú és N. Hoszú Molyva köztök az egrestó (:Molyva tót eredetű szó jelen iszapolás által alkotott homok dombon),- Kis város domb és N._Város domb,- Választja őket a Vajánba vezető országút - ettől Nyugotra: Rövidke rövid dűlőiről.- Ettől nyugotra Kis Hosszak, N. Hosszak szinte úttal választvák.- Ennek nyugoti végében Bánya, tovább homok domb nyugotról határozza az Alsó erdő.- Tebre, Kosarak, szinte homokos erdő melletti kiszögellése Borszög. Ismét északról a Dusahid keleti végében: Fekete nyár fekete homokos leljebb dél felé Diák tábla (a rajta meghalt és Kutyák által felfedezett or[..] diákoktól), Keletre Egresallya mellette égerfás erdő. Halastó allya allyas szántó föld - Prékopa tót eredetű jelent átmetszést - Szőlős domb - Kuva, Pazsitka, az ország út nyugoti oldalán Mogyorosföld dombos és allyas Lapinadomb. II. Rétek Hidacska szög, a Dúsa ere mellett a Hegyi határtol. Kuku rét és Rakattya, ez utóbbi a Laborcz. part rekettyéitől, a Vajnai oldaltol.- Urfája hajdan erdő volt, és urasági birtok a jelenben is. Kuva tóból álló a Szeretvai oldalfelöl.- Várkert hol a régi várnak helye és a birtokosnak kastélya is volt, ma már nagy részben gyümölcsös kert.- Ritkás erdő melletti irtott rét.- Lapina leirtott tó.- Vizpály az ott megáradt víz leeresztésétől. Bosása a Butkai határtol, a rajta levő nagy homok dombtol, mely a hagyomány szerint az ott táborozott Basa sátorának helye lett volna.- Ortás a Szaloki és Hegyii határ felöl békos tavakkal.- Forrásrét, a Dúsa ere mellett melyen keresztül átjáróul palló használtatván, egy része Pallónak is neveztetik. 632