A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában

TŐKETEREBES ÉS KÖRNYÉKE PESTY FRIGYES 1864. ÉVI HELYNÉVTÁRÁBAN MIZSER LAJOS A következő helységek leírását teszem közzé: Abara (Oborin), Bánóc (Banovce nad Ondavou), Barancs (Zemplínsky Branc), Berettő (Bracovce), Deregnyő (Drahnov), Dobra (Kisdobra, Dobra), Gálszécs (Secovce), Gatály (Hatalov), Hardicsa (Zemplinské Hradiste), Hegyi (Zemplinské Kopcany), Helmecke (Chlmec), Kazsu (Kazsó, Kozuchov), Kisráska (Maié Raskovce), Kolbása (Brezina), Kozma (Kuzmice), Magyarizsép (Nizny Zipov), Nagyráska (Vel'ké Raskovce), Nézpest (Mészpest, Kucany), Petrik (Petrikovce), Szilvásújfalu (Slivník), Tőketerebes (Trebisov), Velejte (Vel'aty). Helynevek Abara községből, Zemplén megyéből. Adatok 1-sö kérdő pontra: Abara helysége fekszik Dél-Zemplénben a deregnyöi Szolgabírói járásban.- A járás székhelye most változó.- Abarára nézve azonban székhelyül tekinthető - a szomszéd Málcza helység. 2-d kérdő pontra A helység neve: magyarul ország szerte Abara, Szláv nyelven Oborin. 3-d kérdő pontra: Valószínű hogy hajdan szláv nép lakván e helységet, csak a szláv Oborin név volt ismeretes, de ez a nép a magyarok utolsó kijövetele idejében lehetett - egészen tiszta magyar nép telepedvén le e helyen kiszorítván a tótokat,- az Abara magyarosított név maradt meg ekkoráig. 4-d kérdő pontra: A község - hogy mikor említetik legkorábban tudni nem lehet,- azonban mar 1551-ben van róla említés, s ekkor a Perényi Gábor birtokában volt, mint azt az egri Káptalanból 1794-kén ki hozott határ levél bizonyítja 5-d kérdő pontra - E községet - mint a 3-d pontban említve volt eredetileg tót nép lakta de valószinüleg - vagy földes uri önkény - vagy valami népmozgás következtében - innen a magyarok által ki szoríttattak. S azóta e nép - magyar jellegét, szokásait, a legtisztábban megtartotta - s daczára annak - hogy északról és nyugotról tiszta szláv helységek környezik:- azoknak nyelvét nem hogy el nem tanulta - de alig akad az egész 800 lelket számító községben ember, ki egy néhány szláv szót kiejteni tudjon.- S hogy e nép eleitől fogva magyar volt - félreismerhetetlenül bizonyítják a Garanyi, Almási, Bertók, Csenged, Ráski, Csúri, Mészáros - Kovács, Szabó, Kis, Rezes, Szalánczi, Sipos, Bodnár, Kocsis, Újlaki, Fekete, Kereszti - Végső. S ez - tiszta hangzású magyar nevek.- S az arczokon e vidéki nép közül kiváló eredeti - s azonnal felismerhető magyar típusa 6-d kérdő pontra: A helység neve - mint már a 2-d pontban említve volt - a tót Oborá-ból lett. Abara - mely Óbora szó tótul annyit tesz mint akol - Tehát kezdetleg valami majorság lehetett, erre mutat a már említett 1551-ben kelt káptalani levél - melyben e helység: latinul: Villa majornak mondatik.- Méltó lesz az Abarai névre azt is meg említeni, hogy néhai Nagy tudományú Somosy János s pataki főiskolai hittanár - s egyszersmind a keleti nyelvek tanara számos héber es chaldeus szavaknak a magyarrali hasonlóságait adván elő.- az Abara nevet ezen chaldei származású szóból származottnak mondja Abár - mely átmenetelt -s egy révet jelent - a mint hogy itt - örök időktől - mindig nevezetes átmenet volt a Laborcz, és Latorcza vizeken a Bodrogközre 629