A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
VOLOGDAI TANULMÁNYOK - Szokolova, Irina Valentyinovna: A Vologdai Papnevelő Intézet numizmatikai kollekciója a Vologdai Állami Múzeum és Skanzen gyűjteményében (Néhány adat Jevgenyij Bolhovityinov életrajzához)
bői egy-egy példányt hagyjanak maguknál. A „fölösleget" egy hónapon belül át kellett adniuk az Állami Történelmi Múzeumnak (ÁTM), melyet azután a Szovjet Bélyeggyűjtő Egyesületen keresztül értékesítettek. Teljesítve az említett utasítást, a Vologdai Múzeum 994 tárgyat küldött el az ÁTM-nak (945 pénzérmét és 49 érmet), ezen belül 398 pénzérmét és 29 érmet „Bolhovityinov kollekciójából". A múzeumi numizmatikai gyűjtemények különböző „lomtalanítása" a következő években is folytatódott, de már csak kisebb méretekben, így 1953. december 10-én a Vologdai Múzeum igazgatója a következő tartalmú dokumentumot kapta az OSzFSzK kulturális miniszterhelyettesétől, Kondakovtól: „Az OSzFSzK Kulturális Minisztériuma engedélyezi, hogy átadjanak az állami alapnak és cserealapnak 204 nemesfémből készült tárgyat, melyek már nem bírnak múzeumi jelentőséggel...". 39 A listán szerepelt 8 tárgy „Bolhovityinov kollekciójából" (7 nyugat-európai ezüst pénzérme a 18. század- 19. századelejéről és 1 ezüstérem 1801-ből, mely I. Sándor cár koronázásának tiszteletére készült). Vajon mit jelentett az a megfogalmazás, hogy „nem bírnak múzeumi jelentőséggel", és mik voltak azok a kritériumok, melyek alapján kiválasztották a tárgyakat az állami alapnak és cserealapnak történő átadáshoz? Ha a Kulturális Minisztérium továbbra is ragaszkodott az 1930-ban kihirdetett irányvonalhoz a múzeumi állományok szigorúan tájjellegüvé történő feltöltéséről, akkor miért tűnik fel a listában a külföldi pénzérmék között egy oroszországi érem? 40 Ha pedig a tárgyakat állapotuk értékelése alapján válogatták ki, akkor miért van túlnyomó többségükről ilyen részletes leírás (megnevezés, névérték, kibocsátás dátuma, kibocsátó állam)? Hiszen hasonló feljegyzések csak akkor állíthatóak össze, ha az emlékek igen jó állapotban vannak. Ezen kívül 1952-1964 között 13 darab, „Bolhovityinov kollekciójából" származó pénzérmét és érmet vontak ki a múzeumi állományból, a következő indokokkal: a leltár során nem találták, 41 használhatatlanná vált, vagy nem bírt múzeumi jelentőséggel. Feltételezhető, hogy ezeket a „lomtalanításokat" az OSzFSzK Művelődésügyi Népbizottságának 1944-es utasítása hívta életre „Az OSzFSzK múzeumi állományának egységes állami nyilvántartásba vételhez való átvételének rendjéről", 42 melynek alapján minden múzeum köteles volt benyújtani a Múzeumi Hivatalhoz azon tárgyak listáját, melyeket nyilvántartásba kellett venni. Ezeket az adatokat a Múzeumi Hivatal átadta a Múzeumi és Tájkutatási Tudományos Kutatóintézetnek, hogy a szakemberek véleményt alkossanak arról, hogy célszerű-e egy bizonyos tárgyat vagy gyűjteményt állami nyilvántartásba venni, valamint meghatározzák az emlékek múzeumi jelentőségét is. Nyilvánvaló, hogy az ő munkájuk eredményeként is vontak ki tárgyakat a múzeumi állományokból, mint „múzeumi jelentőséggel nem rendelkezőket". Ezek alatt az évek alatt a legtöbbet az oroszországi ezüst pénzérmék és érmek „bolhovityinovi" kollekciója szenvedte el: teljesen kivonták az állományból a Moszkvai Állam 16-17. századi pénzérméit, valamint a 18. századi oroszországi érmek többségét. A 407 pénzérméből és 39 éremből ma is csupán 6 ezüst pénzérmét és ugyanennyi ezüstérmet őriznek a múzeumi állományokban. Ezek: 2 darab egyrubeles pénzérme 1742-ből és 1762-ből, 4 félrubeles 1718-ból, 1734-ből, 1750-ből és 1762-ből, valamint „A finn vizeknél tanúsított bátorságért" feliratú 1789-es érem, a Szent Anna érdemrend kitüntetése (az Anna-rend katonai érme), „A Török Portával való békekötésre" 39 BTMAuXM3. 0OHÖ znaeHOZo xpaHumem. 40 Bár lehetséges, hogy 1953-ban a szovjet ideológia nézőpontjából az I. Sándor cár koronázásának emlékére kiadott érem nem tartozott a múzeumi jelentőséggel bíró tájjellegű emlékek közé. 41 A nyilvántartási dokumentumok szerint az évek során 3 pénzérmét loptak el a múzeumi kiállításokról. 42 BFMAuXM3. ®ond znaeHoeo xpaHumem. 611