A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hegyessy Gábor-Orosz András: A Kazinczy Ferenc Múzeum kabócagyüjteménye (Homoptera)

A KAZINCZY FERENC MÚZEUM KABÓCAGYŰJTEMÉNYE (HOMOPTERA) HEGYESSY GÁBOR-OROSZ ANDRÁS A kabócák (Homoptera újabban Auchenorrhyncha) faunájának kutatása ÉszakkeletMagyarország területén, különösen az általunk részletesebben vizsgált abaúji és zempléni tájakon nagyjából ugyanakkor kezdődött, mint a korabeli Magyar Birodalom más területein. A szerencsés véletleneknek köszönhetően a 19. század végén az ország más területeihez képest ez alaposabban vizsgáknak számított. Mocsáry Sándor (1875) a Magyar Természettudományi Múzeum nemzetközi szinten elismert rovarásza, aki elsősorban hártyásszárnyúakat (Hymenoptera) tanulmányozott, 4 zempléni fajt sorolt fel egy Zemplén és Ung megyében tett utazása eredményeként. Horváth Géza (1897) a Hernád és a Tisza közé zárt zempléni és abaúji területről 73 kabócafajt említett „A Magyar Birodalom Állatvilága" ezekre vonatkozó felsorolásában. Horváth Géza e táj szülötteként és a későbbi filoxéravész okainak kutatásakor is hosszabb időt töltött Északkelet-Magyarországon. A filoxéra pusztítása után jelentős szerepet játszott abban, hogy Európában, így a Tokaj-Hegyalja vidékén ma a kabócákkal is rokon, amerikai eredetű szőlőgyökértetü (Viteus vitifolii Fitch /régebbi nevén Phylloxera vastatrix Planchon/) jelenlétében újra lehessen szőlőt termelni, tokaji bort inni. 1992-től a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum muzeológusa, Hegyessy Gábor kezdett kutatni abaúji és zempléni tájakon. A vizsgálatok célja elsősorban a bogárfauna (Coleoptera) feltérképezése volt. Ennek megfelelően kiterjedt mintavételezések folytak a Bodrogköz, a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Taktaköz, a Cserehát illetve az ezekkel határos magyarországi tájegységeken. Egyelés, talajcsapdázás, avarrostálás, fühálózás, cserjeszint-kopogtatás, fénycsapdázás módszerével gyűltek a minták. Az elsősorban fühálózásos mintavételekből származó kabócákat Orosz András, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa határozta meg. A 189 faj mintegy 2500 példánya a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum gyűjteményében került elhelyezésre. A 2006. elejéig feldolgozott anyag és a százévnyi kutatástörténeti előzmények alapján Orosz András előadást tartott az 1. Zemplén-kutató Konferencián, Tokajban. Ennek az abaúji és zempléni tájegységek (Bodrogköz, Taktaköz, Zempléni-hegység) szerinti rövidítéssel elkészített listája nyomtatásban is megjelent (OROSZ és HEGYESSY 2006). Az adatok felsorolása A múzeum gyűjteményében kisebb számban a korábban említett abaúji és zempléni területeken kívülről, Magyarország más tájegységeiből származó példányok is vannak. Ezek szórványadatait itt szintén közöljük. Az egyes fajok rokonsági körükön belül betűrendes sorrendben következnek egymás után. A lelőhelyek felsorolásánál annyit rövidítettünk, hogy a kötőjelekkel (-) elválasztott közigazgatási egységek, települések nevét mindenütt csak egyszer szerepeltettük. 483