A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai
tető stb. meghatározó elemekké váltak építészeti tervei, másrészt elméleti következtetései számára. 1906-1907-ben Medgyaszay hosszabb európai tanulmányúton járt (München, Berlin, Párizs), amelynek során a keleti gyűjteményeket (Guimet gyűjtemény) is kutatta. Párizsban Francois Hennebique francia építész tervezőirodájában dolgozott. 26 Érdekes számunkra az a tény is, hogy 1907-ben, Párizsban a Sálon őszi kiállításán újra bemutatta „A Szt. Gellért-hegy kiképzése és a nemzeti Pantheon" címet viselő tervét, melyet a Société des Artistes Francais éremmel tüntetett ki. 27 1908-ban, Bécsben, a VIII. nemzetközi építészeti kongresszuson a Die künstlerische Lösung des Eisenbetonbaues. (A vasbeton építészet művészi megoldásai) című előadásában kapcsolta össze érdeklődése két területének, a modern építészet és az építészeti emlékek kérdését. A nagy történelmi korszakok, az antik görög-római, a gótikus, az indiai építészetét, valamint a vasbeton új formai (és formálási) lehetőségeit az építőanyagok szilárdságtani tulajdonságai tükrében elemezte. Előadását az akkor megépült veszprémi színházon (1908) alkalmazott új szerkezeti-formai megoldásait bemutató fotókkal illusztrálta. Előadásának konklúziójaként jelentette ki, hogy az építészet története során évszázadokra volt szükség ahhoz, hogy egy-egy új szerkezeti rendszer - a benne rejlő sajátos erőviszonyok miatt - tökéletes formai megjelenést nyerjen. Vonatkoztatta ezt a vasbetonra is: „Addig (azaz a tökéletes forma kikristályosodásáig, megvalósulásáig) pedig törekedjünk arra, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyait minél világosabban jellemezzük, műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek és azokban a mi korunk gyermekeinek a lelke, a mi világnézetünk tükröződjék." Amennyiben előadásáról lefejtjük a különböző korok építészeti stílusára vonatkozó eszmetörténeti futtatásait -, illetve, ha csupán szigorúan az építészeti megoldásokat vesszük ki belőle - a következetes építésszel állunk szemben. Nemcsak a bemutatott veszprémi színházára, hanem további munkáira is a legteljesebb mértékig ráillik, amit zárszóként mondott arról, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyai ne rejtetten (pl. a díszítőelemek mögött), hanem minél világosabban jellemezzék az épületet. Ebből az aspektusból az ősi indiai építészet nemcsak a magyar építészeti formákkal történő rokonítás szempontjából érdekelte őt, hanem az indiai emlékek a modern építészet általános törvényszerűségei vizsgálatához is például szolgáltak számára. Vizsgálódásainak világos célja a merev betonszerkezetek lágyabb, plasztikusabb építészeti megoldásokhoz való alkalmazhatósága volt. Az építészeti szerkezetek valamennyi fontos pontja érdekli: az ívek, a héjaiások, áthidalások, boltozati kiképzések, a terek kialakítása, stb. Figyelme mindeközben a beton anyagára összpontosul, amely a puritán, letisztult megoldásokat diktálja. (A rárosmulyadi templom szinte ennek a felfogásának a kísérleti „példája". Falai betonból épültek, kupolája betonhéjalású. Az épület külsején a kupola egyes cikkelyeinek felfekvési pontjait Sidló Ferenc betonból készült angyalszobrai hangsúlyozzák.) Bécsi előadásából, de még inkább később megvalósult épületeiből világosan látható, hogy Medgyaszay egyszerre kereste a beton mérnöki lehetőségeit és az 26 Fr. Hennebique (1842-1921) a vasbeton szerkesztő elveit kidolgozó építész volt. Választása a jó hírű építész mellett nem lehetett véletlen; Medgyaszay I. apja, Benkó Károly építész alapította Magyarország első cementgyárát Nyergesújfalun. A gyártást saját új rendszere alapján dolgozta ki. Az 1872-től működő gyár 1873-ban, a bécsi világkiállításon diplomát nyert. 27 A Nemzeti Panteon eredeti tervével 1900-1903-ban készült el, mellyel az Akadémia Gundel-díját nyerte el 1903-ban. Átdolgozott formában 1904-ben, Budapesten a Műcsarnokban mutatta be először. 455
