A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Veres János: Adatok Északkelet-Magyarország szkíta korához. Kisgyőr-Bubtető szkíta kori temető közöletlen anyagának feldolgozása

Sajószentpéter közelében homokbányászás során sírleleteket, bögrét illetve abban lévő lószerszámokat találtak, melyet a Kalicz N. által 1957-ben gyűjtött nyílhegy egészített ki. E leletek lelőhely körülményeit vizsgálva, 1962-ben Kemenczei Tibor szállt ki a helyszínre, ahonnan további vaskori kerámiaanyagot gyűjtött, majd még abban az évben leletmentő ásatást végzett.

8 Ennek eredményeképpen egy kilenc sírból álló kétrítusú temetőt sikerült lokalizálnia, melyből öt sír szórthamvas volt, a fennmaradó csontvázas sírokból pedig egy kelta (KEMENCZEI 1962-63, 236). 1963-ban feltártak még egy szórthamvasztásos sírt, így - a korábbi gyűjtésből származó leletanyagot is figyelembe véve - egy 11 sírból álló kétrítusú szkíta temetővel számolhatunk a lelőhelyen (B. HELLEBRANDT2001.a, 54). Borsod-Abaúj-Zemplén megye szkíta kori kutatásának legnagyobb ásatási eredményeit Palay Pál 1959-64 között - négy ásatási idényben - végzett alsótelekesi feltárásainak köszönhetjük. Ennek során kétrítusú, kronológiailag és sírcsoportokra is szétválasztható szkíta temetőt tárt fel, melynek területéről összesen 183 feltárt sír ismert. A temetőkép alaposabb elemzése az alsótelekesi temetőt a kárpát-medencei szkíta kor egyik legkorábbi lelőhelyeként határozta meg. A korai datálást a túlnyomórészt szórthamvas rítus, a kőpakolásos sírok és a korai tárgytípusok magas száma támasztja alá (PATAY-B. KISS 2001-2002, 131). Bár a leletanyag párhuzamait az alföldi csoport anyagával sikerült kimutatni, az ásató véleménye alapján az itt temetkezett lakosságot nem azonosíthatjuk ezzel a népességgel (PATAY 1961, 48; 1962, 19). Kisgyör-Bubtető lelőhelyről a Herman Ottó Múzeumba juttatott szkíta bronztükör, illetve kerámiatöredékek leletkörülményeinek tisztázására végzett ásatást a lelőhelyen Simán Katalin és S. Koós Judit 1982-ben.

y A rendkívül erős talajerózió és bolygatottság következtében az ásatás értékelhető régészeti megfigyeléseket nem eredményezett, ezért - Hejőszalontához hasonlóan - egyedül csak a bronztükrön megfigyelhető égés okozta erős deformáció utalhat hamvasztásos szkíta sír meglétére (S. KOÓS 1983-84, 29). Borsod megyei szkíta kori temetőink egyik legreprezentatívabb lelőhelye Kesznyéten-Szérűskert. Az első leletek 1972-ben kerültek elő,

10 majd B. Hellebrandt M. végzett ásatást 1984-85-ben, melynek során 89 sírból álló temetőrészietet tárt fel. A kétrítusú szkíta temető rendkívül változatos temetkezési rítusának alaposabb elemzése a kettős sírok jelenségének meghatározását tette lehetővé. E rítus során egy csontvázas sír közvetlen közelébe egy hamvasztásos sír került, melyeket gyakran leletanyag és nem szerint is definiálni lehet (B. HELLEBRANDT 1986-87, 109; 2001a, 61-62). Hét szkíta kori urnasírt tárt fel Miskolc-Botond u. 20. számú ház mögött B. Hellebrandt M"A kevés sírszám ellenére nagyon változatos forma- és díszítésvilágú sírkerámiák származnak a lelőhelyről, elég csak a 6. sír bordás díszű urnáját vagy a 7. sír karcolt, levélerezettel díszített edényét (B. HELLEBRANDT 2001a, 58, 11. kép; 59, 12. kép) említenünk. Az Ózd közelében lévő Szentsimon-Kenderföldek lelőhelyen 1988-ban bányaművelés során leletmentett egy szkíta urnatemetőt S. Koós Judit és Lovász Emese}

1 A kiásott 8 HOM Adattár: 1963/341-68,340-68. 9 Ltsz.: 82.3.1-14. HOM Adattár: 1573-81. 10 Ltsz.: 72.22.1-2 HOM Adattár: 1749-85. 11 HOM Adattár: 1836-86. 12 HOM Adattár: 2106-90. 42