A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hársvölgyi Virág: A tokaji Béres Béla-gyüjtemény Galaktotrophousa ikonja és köre • Adalékok a Szoptató Istenszülő ikonográfiájához

emberiséggel. A Bizánc fennhatósága alatt álló Közel-Kelet nagy keresztény városainak lakossága számára pedig nem létezett természetes társadalmi kötelék, ami oly erős lett volna, mint az anyaméh és a tápláló kebel kettős köteléke. Mária tejének a kultusza a középkori Európában is nagyon erős volt, és a szoptatás jelenete a kedvelt ábrázolások közé tartozott. Egy 1290 körül festett retabulum

26 Clairvauxi Szent Bernát legendájának - mely szerint őt a Szűz táplálta megelevenedett szobor képében - korai elbeszélése. Készítője egy pálmai mester volt, és úgy tűnik, hogy a csodajelenet ikonográfiái motívumként népszerűvé vált Spanyolországban, aminek egy másik példája az 1460 körül festett, ún. St. Ildefonso retabulumról származik.

27 Egy 13. század végi - 14. század eleji kisméretű, aranyozott, szoptató Madonnát ábrázoló szobrocska, belsejében a Szentháromsággal, a középkori keresztények azon elképzelését fogalmazza meg, mely szerint Mária teste a templom, amelyben az istenség lakozik.

28 Allegorikus és erényalakokat is ábrázoltak úgy, miként éppen táplálnak: ilyen kőbe faragott ábrázolás látható a pisai katedrális márvány pulpitusának részletén (Giovanni Pisano, 1314), ahol Ecclesia két pici alakot táplál; az id. Lucas Cranachnak attribuált kis képen a Könyörületességet látjuk gyermekeivel; 16. századi a nürnbergi Erények kútja, ahol mind a hét allegorikus figura melléből vízsugarak törnek elő, az erény termékenységének szimbólumaként.

29 Az 1380-85 körül készült Turin-Milan Hóráskönyv egyik miniatúrája Máriát ábrázolja, aki ölében tartja a Gyermeket, közben anyatejet présel kezébe, melyet a hozzá imádkozó alak felé irányoz. Egy másik hóráskönyv, a Trés Belles Heures de Notre-Dame ábrázolása különösen érdekes: az első író gyermek ikonográfiája ez. A tekercs nem ér el senkit, nincs rajta szöveg, csak lebeg. Krisztus Máriától kapott testének szimbóluma. Nincs szöveg, mert nem az írás ténye fontos, hanem a tartalom. A megtestesült Ige saját magát írja. Jan van Eyck híres luccai Madonnája

30 (1436 körül) eucharisztikus utalásokban bővelkedő jelenetén a Szűz a Gyermek Jézust táplálja. Művészettörténeti értelmezés szerint Mária öle jelképezi magát az oltárasztalt,

31 ahol megjelenik Jézus, a jobbszélen lévő falmélyedés mosdótálja pedig talán azt a helyet idézi, ahol a pap misekor elvégzi a kézmosást. Quirizio da Murano 15. század végéről származó Megváltója egy kedves arcú Krisztust ábrázol, aki baljával felnyitja mellkas-sebét, és jobbjával egy, a testét jelképező eucharisztikus ostyát nyújt a kép bal sarkában térdeplő apácának. A trón két oldalán lebegő angyalok szövegtekercsei az Énekek Énekének sorait tartalmazzák: „Kedves, szeretett barátaim, gyertek hozzám és egyetek húsomból.''' 26 Sociedad Arqueológica Luliana, Pálma de Mallorca. 27 Osmai mester, The Cathedral, el Burgo de Osma, Soria. 28 Metropolitan Museum of Art. J. Pierpont Morgan ajándéka, 1917. 29 Luxembourg, Musée d'Histoire et d'Art. 30 Stadelsches Kunstinstitut, Frankfurt. 31 Ezzel a misztikus magyarázattal már találkoztunk Kosmas Indikopleustés Keresztény Topográfiájában, ahol a 163. lapon trónon ülő Istenanya ábrázolását találjuk, ezzel a felirattal: rj tpá7te^a, aminek a jelentése oltár. 425