A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon
Lajos, a történelem ezen kimagasló alakját Miskolcz város díszpolgárává választotta meg. Ezt a kegyelet diktálta, az érdem szülte." 22 A Barabás Miklós által festett teljes alakos kép bemutatása alkalmával Soltész Nagy Kálmán polgármester a következőket tartotta fontosnak kiemelni: „Századunk harmadik tizedében hazánk tespedő életét új kor váltja fel. A legnagyobb magyarnak hona és a magyarság jövendőjén aggódó kebléből szárnyra kelt a gondolat és tettre az elhatározás: hogy a magyar nemzetnek ébrednie kell. Az idő a legjobb orvos, a legnagyobb fájdalmat is enyhíti. A nemzet megbékült koronás királyával. Kossuth Lajos a béke feltételei ellen óvó szavát küldte hónába. A nemzetpolitikai tényezőinek többsége azonban honszeretettől áthatva, mint 0, a megkötött békét felbontani nem akarhatta. De azért imádja, bámulja Kossuth Lajost és nem egyszer küldte hívó szózatát és sóhaját hozzá (...) Kossuth Lajos e hon határait átlépni nem fogja, virányain nem gyönyörködik és nem látja 38 év változásait (...) Érzelmünk azért iránta nem csökken, bírni, látni óhajtjuk őt." 23 A beszéd üzenetéből jól érzékelhető az a kettősség, amely ennek az időszaknak a szemléletét jellemezte: a függetlenségi eszmék virágozása mellett elfogadták a kiegyezés tényét is, hisz a dualizmus idején megindult gazdasági fejlődés, a pozitív irányú változások szinte mindenki számára érzékelhetővé váltak. A kezdeti általános ellenszenv az uralkodó iránt erre az időszakra már megszűnt. Kossuth díszpolgárrá választásának évében Ferenc József is látogatást tett Miskolcon, a város az uralkodót hatalmas pompával és ünnepségsorozattal fogadta. Mindezt a város vezetése helyénvalónak találta: az ország koronás királyát és a legnagyobb magyar embert egyaránt tisztelték. így fordulhatott elő az, hogy a Kossuthot köszöntő születésnapi beszédben Ferenc Józsefet is éltették, s hogy a Kossuthot ábrázoló festmény bemutatásakor a kiegyezés szükségessége mellett érveltek. A Kossuth-kultusz virágzása nem csökkentette az uralkodó iránti tiszteletet, s a Ferenc Józseffel való megbékélés, majd a király mind népszerűbbé válása nem halványította el Kossuth emlékét. Miskolc 19. századi történetének központi kérdése a szabad királyi városi státusz megszerzése volt. Annak ellenére, hogy az önálló törvényhatósági jogot csak 1907-re sikerült elérni, Miskolc kiemelkedő szerepét a többi önálló tanácsú város között mutatja, hogy a város két országgyűlési választókerületet kapott. 1888-ban már mint Miskolc város díszpolgárát látogatta meg egy részben hivatalos küldöttség Kossuth Lajost. „Soltész Nagy Kálmán és Kun Kálmán római útjok után meglátogatták Kossuth Lajost Turinban." Kossuth ekkor mondta a következőket: „...hiszen tudják uraim, nekem volt részem abban, hogy Miskolc tekintettel fekvésére, és más számba nem vett körülményre, két képviselői választókerületet nyert. Két képviselői kerület sok Miskolcnak, szemben más városokkal, de hát Miskolcnak kiváltsagos helyzete van. Sok hazafias lelkületű miskolci magánember is felkereste Kossuthot. Az egyik ilyen látogató volt Xantusné Doleschall Gabriella, aki 1889-ben járt Turinban. Itt életre szóló barátságot kötött Ruttkayné Kossuth Lujzával, aki végig a bátyja mellett volt a száműzetésben. 1891-ben újabb hivatalos delegáció indult Turinba: Mocsáry Lajos, Miskolc egyik országgyűlési képviselője és Kovács Lajos, aki később a párt megyei elnöke lett, láto22 SZENDREIIII. 1885. 23 Szűcs Sámuel naplója XIV/1888. 24 Miskolci Tükör 2002. május 11. 395