A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

Lajos, a történelem ezen kimagasló alakját Miskolcz város díszpolgárává választotta meg. Ezt a kegyelet diktálta, az érdem szülte." 22 A Barabás Miklós által festett teljes alakos kép bemutatása alkalmával Soltész Nagy Kálmán polgármester a következőket tartotta fontosnak kiemelni: „Századunk harmadik tizedében hazánk tespedő életét új kor váltja fel. A legnagyobb magyarnak hona és a magyarság jövendőjén aggódó kebléből szárnyra kelt a gondolat és tettre az elhatározás: hogy a magyar nemzetnek ébrednie kell. Az idő a legjobb orvos, a legnagyobb fájdalmat is enyhíti. A nemzet megbékült koronás királyával. Kossuth Lajos a béke feltételei ellen óvó szavát küldte hónába. A nemzetpolitikai tényezőinek többsége azonban honszeretettől áthatva, mint 0, a megkötött békét felbontani nem akarhatta. De azért imádja, bámulja Kossuth Lajost és nem egyszer küldte hívó szózatát és sóhaját hozzá (...) Kossuth Lajos e hon határait átlépni nem fogja, virányain nem gyönyörködik és nem látja 38 év változásait (...) Érzelmünk azért iránta nem csökken, bírni, látni óhajtjuk őt." 23 A beszéd üzenetéből jól érzékelhető az a kettősség, amely ennek az időszaknak a szemléletét jellemezte: a függetlenségi eszmék virágozása mellett elfogadták a kiegye­zés tényét is, hisz a dualizmus idején megindult gazdasági fejlődés, a pozitív irányú változások szinte mindenki számára érzékelhetővé váltak. A kezdeti általános ellen­szenv az uralkodó iránt erre az időszakra már megszűnt. Kossuth díszpolgárrá választá­sának évében Ferenc József is látogatást tett Miskolcon, a város az uralkodót hatalmas pompával és ünnepségsorozattal fogadta. Mindezt a város vezetése helyénvalónak talál­ta: az ország koronás királyát és a legnagyobb magyar embert egyaránt tisztelték. így fordulhatott elő az, hogy a Kossuthot köszöntő születésnapi beszédben Ferenc Józsefet is éltették, s hogy a Kossuthot ábrázoló festmény bemutatásakor a kiegyezés szükséges­sége mellett érveltek. A Kossuth-kultusz virágzása nem csökkentette az uralkodó iránti tiszteletet, s a Ferenc Józseffel való megbékélés, majd a király mind népszerűbbé válása nem halványította el Kossuth emlékét. Miskolc 19. századi történetének központi kérdése a szabad királyi városi státusz megszerzése volt. Annak ellenére, hogy az önálló törvényhatósági jogot csak 1907-re sikerült elérni, Miskolc kiemelkedő szerepét a többi önálló tanácsú város között mutatja, hogy a város két országgyűlési választókerületet kapott. 1888-ban már mint Miskolc város díszpolgárát látogatta meg egy részben hivatalos küldöttség Kossuth Lajost. „Soltész Nagy Kálmán és Kun Kálmán római útjok után meglátogatták Kossuth Lajost Turinban." Kossuth ekkor mondta a következőket: „...hiszen tudják uraim, nekem volt részem abban, hogy Miskolc tekintettel fek­vésére, és más számba nem vett körülményre, két képviselői választókerületet nyert. Két képviselői kerület sok Miskolcnak, szemben más városokkal, de hát Miskolcnak kivált­sagos helyzete van. Sok hazafias lelkületű miskolci magánember is felkereste Kossuthot. Az egyik ilyen látogató volt Xantusné Doleschall Gabriella, aki 1889-ben járt Turinban. Itt életre szóló barátságot kötött Ruttkayné Kossuth Lujzával, aki végig a bátyja mellett volt a száműzetésben. 1891-ben újabb hivatalos delegáció indult Turinba: Mocsáry Lajos, Miskolc egyik országgyűlési képviselője és Kovács Lajos, aki később a párt megyei elnöke lett, láto­22 SZENDREIIII. 1885. 23 Szűcs Sámuel naplója XIV/1888. 24 Miskolci Tükör 2002. május 11. 395

Next

/
Oldalképek
Tartalom