A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

„ Könnyű a németnek, A kutya németnek Adót ekzeválni. Nehéz a magyarnak, A szegény magyarnak Kossuth Lajost várni!" A lakosságra, amely a szabadságharc alatt teljesen kimerült, az abszolutizmus idején magas adókat vetettek ki. Az emberek pedig ahhoz fordultak, akitől a segítséget vártak, aki nézetük szerint mindig is támogatta ügyüket, Kossuth Lajoshoz. Ezek a nehéz sóhajok, nagyon hasonlítanak az imához. „ De szeretnék a Kossuthtal beszélni. De még jobban szobájában sétálni. Megmondanám én a Kossuth Lajosnak, Hány forint az adója a magyarnak. " Ezekből a rövid nótákból is jól látszik, hogyan váll Kossuth Lajos személye egyre misztikusabbá, felemelte azt az emberek reménye. Az, amikor néha eljutott egy-egy kósza hír Garibaldi sikereiről, vagy arról, hogy Klapka már a határon van egy hadsereggel, mind csak erősítette a nép reményeit. Garibaldi alakja egyre gyakrabban tűnt fel a magyar nép ajkán keletkezett dalokban: „ Garibaldi Garibaldi Turinfelé utazott, Hogy odaéri, hogy odaért Kossuthtal találkozott. Kérdi tőle Kossuth Lajos: mi újság ? Nagy az adó, gyászban van Magyarország. Ridegen fúj az őszi szél, Zajlik tőle a Tisza, Gyere haza, Kossuth apánk, Szabadságunk hozd vissza! Töröld el az akcist, stemplit, fináncot, Ne zavarják szegény Magyarországot!" Különlegesen alakult Kossuth Lajos és Szemere Bertalan kapcsolata a szabadságharc ideje alatt és után. A Batthyány-kormány két meghatározó minisztere kezdetben sikeresen tudott együttműködni, levelezésükben legtöbbször „Barátom"-nak szólították egymást. Szemere mint Felső-Magyarország kormánybiztosa hónapokig Miskolcon tartózkodott, a várost stratégiailag kulcsszerepünek tartotta, s csak Kossuth többszörös unszolására hagyta el 1849 tavaszán. A nézetkülönbségeik Kossuth kormányzósága idején kezdtek egyre mélyebbé válni. A bukás után Szemere teljesen szembefordult Kossuthtal, sőt a kormányzót tette felelőssé a szabadságküzdelem elveszítéséért, amelynek okát abban látta, hogy Kossuth a kormány tudta nélkül az „áruló" Görgeire ruházta át a teljhatalmat.

14 Szemere Bertalan az egykori miniszterelnök nem tartotta helyesnek, hogy a külföldi sajtó azonosítja Kossuth személyét a magyar szabadságharc ügyével. Éles, sőt szinte könyörtelen bírálatát Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból 15 REXA 1948.68. 16 REXA 1948.70. 392