A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Orosz György: „Elbeszélés a 12 péntekről” Egy apokrif írás vándorútja az európai kultúrákban

„ELBESZÉLÉS A 12 PÉNTEKRŐL" Egy apokrif írás vándorút] a az európai kultúrákban OROSZ GYÖRGY Az orosz vallásos népénekekben a. pénteki napokkal kétféle szerepkörben találkozunk. Egyrészt a „Péntek" című népénekekben

1 megszemélyesített formában mint Péntekasszony (Pjatnica), akinek alakja bizonyos vonatkozásokban kapcsolatba hozható az I. Vlagyimir Szvjatoszlavics fejedelem által Kijevben 980-ban felállított pogány panteon legfőbb női istenével, Mokossal.

2 Péntek-asszony kultusza (a bolgároknál Szent Petka 'Péntek'), bár megőrizte a kereszténység előtti szláv hiedelemvilág számos vonását, alapjában véve összeolvadt a görög Szent Paraszkeva ('Péntek') vértanú személye körül kialakult hagyománnyal.

3 Péntek-asszony alakja nem egy esetben átfedést mutat a kereszténység Legszentebb Istenszülő]évQ\. A pénteki napra vonatkozó tiltások egy része (ezen a napon hamuból lúgot ne főzzenek, ruhát ne mossanak, ne öblítsenek, a gyereket ne fürösszék) minden bizonnyal az apokrif irodalomból került be az oroszok népi hitvilágába, így vallásos népénekeikbe is. „A tizenkét péntekről" című vallásos népénekekben és prózai iratokban a péntekeket egészen más szerepkörben ismerjük meg.

4 Oroszországban a tizenkét péntek kultikus tiszteletéhez a kiindulási alapot az „Elbeszélés a 12 péntekről" apokrif irat adta, amelyet a hagyomány szerint Római Szent Kelemennek tulajdonítanak.

5 Az ő neve alatt fennmaradt számos írás közül azonban csak egy tekinthető hitelesnek: a „Levél a korinthosziakhoz".

6 A Szent Kelemen-féle „Elbeszélés a 12 péntekről" apokrif irat, amelynek a vallási-kulturális hátterelő közege a római katolicizmus volt, Európa-szerte elterjedt.

7 A Kelemen-csoportnak nevezett írásoknak vannak francia, provanszál, latin, görög, német, magyarországi német nemzetiségi, olasz, angol és magyar szövegváltozatai is.

8 Az év tizenkét péntekjéről szóló elbeszélésnek van azonban egy másik típusa is. Ez az Elefthériosz-csoport. Az elnevezés onnan ered, hogy a péntekek listáját megelőzi egy bevezető rész, amely a keresztény Elefthériosz (Elefterie, Jelevferij, Jelferij) és a zsidó Terasziosz (Terasie, Tarasie, Tarsej, Tarasij, Taraska) hitvitájáról tudósít.

9 Az orosz vallásos népénekek a Kelemen-csoportba tartoznak, de ugyanide sorolható az előzőekben említett orosz nyelvű prózai elbeszélések egy része is.

10 A vallásos 1 Bessonov 1861-1864: II./6. 160-174., No 592-604.; Kirejevskij 1983:

1. 137-138., No 293. 2 Ivanov 1984: 240-245.; Rybakov 1981: 386-388.; Tokarev 1988: II. 602-603. 3 L'vovskij 1902: II. 198.; Tokarev 1988: II. 602.; Maksimov. 1903: 516. 4 Bessonov 1861-1864: II./6. 120-157., No 579-586. (vallásos népénekek), No 587-590. (prózai szövegek); L'vovskij 1902: II. 197-198. (1 prózai szöveg); Maksimov 1903: 510-512. (1 prózai szöveg); Kirejevskij 1983: I. 220-221., No 491. (1 népének). 5 Veselovskij 1876: 328. 6 Vanyó 1988/a: 97-99.; Vanyó 1988/b.: 103.; Szántó 1987: I. 58. 7 Veselovskij 1876: 328-329. 8 Ibid. 329-334. 9 Ibid. 334., 346-347., 349-350. 10 Ibid. 346-347. 369