A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)
az 545 borgazdasági gép (pl. permetezőgép, prés, daráló) vagy a 63 gyümölcsgazdasági gép (pl. ültető-, magozó-, metsző-, permetezőgépek). Az 1945-ös földreform nagymiskolci házhelyigényei Az 1945. március 18-án hatályba lépett 600/1945. M.E. számú rendelet a földreform kettős célját fejezte ki: a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földmíves nép földhöz juttatását. Ez a rendelet lényegében az MKP és a Nemzeti Parasztpárt programjával volt egyenértékű. A FKgP koncepciója, miszerint „... a föld elsősorban azt illesse, akinek van mivel megművelnie" - nem is került nyilvánosságra. A rendelet különbséget tett úri és paraszti természetű birtokok között: megváltás ellenében igénybe vették a 100 holdon felüli úri és a 200 hold feletti paraszti birtokokat (a gazdagparasztok általában a FKgP tagjai voltak, a koalíció részei), az 1000 holdnál nagyobb birtokokat pedig teljes egészében kisajátították. Kik lettek a földreform igényjogosultjai? Tulajdonképpen a múltban bérmunkára kényszerültek: az uradalmi cselédek, a nincstelen mezőgazdasági munkások, a törpebirtokosok, a nagy családú kisbirtokosok felnőtt fiúgyermekei (birtok-kiegészítésként). Utóbb az igényjogosultak körét kiterjesztették: a falusi kisiparosokra, az uradalmak konvenciós iparosaira, erdészeire, okleveles gazdáira. „Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehetett nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével nem tudott megművelni": 15 kat. hold szántó és rét együttvéve vagy 3 kat. hold kert és szőlő. A juttatás minimumát is meghatározták: 3 kat. hold (életképes családi birtok elve!). Ismét házhelyek létesítését is lehetővé tette az 1945-ös földreformrendelet. A juttatott ingatlanok megváltási ára a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa lett. A törpe- és kisbirtokos a föld megváltási árának 10%-os kifizetése után a hátralékot 10 évig volt köteles törleszteni, a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások a megváltási árat előleg nélkül 20 évi egyenlő részletekben fizethették meg. „Azokat az igényjogosultságokat, akik lakhelyükön földhöz nem jutottak, az ország más részén, lehetőleg csoportosan kellett földhöz juttatni." (Borsod megyében is családok százai kényszerültek csoportos áttelepülésre.) Az 1945-ös földreformtörvénnyel a nagybirtokrendszer megszűnt, de a földmíves nép földhöz juttatása korlátozottan valósult meg (a kiosztható föld nem elégséges menynyisége miatt). De így is kb. kétszer annyian jutottak kb. ötször annyi földhöz - állapította meg Pestovics János 83 - mint a Nagyatádi-féle földreform során. Borsod vármegyében a Községi Földigénylő Bizottság (KFB) 1945. június havi felterjesztése szerint a földigénylők összlétszáma 18 842 fő volt. Ebből 1918 gazd. cseléd, 8021 földmunkás, 7164 törpebirtokos és 1739 egyéb foglalkozású volt. Ez az összlétszám 26 035 főre szaporodott. 12 221 jogos igénylőt állapítottak meg 130 948 kat. hold 791 I i-öl megváltott, ül. elkobzott földterületre. 84 Nagy-Miskolc területén (1945-től Diósgyőr község, a kolónia, ill. Újdiósgyőr, Hejöcsaba önálló település és Tapolca-fürdő is közigazgatásilag Miskolc város része lett) 5400 házhelyigénylő volt még 1946 szeptemberében is 85 . A házhelyigénylők túlnyomó része gyári munkás volt. A leggyorsabb intézkedésre volt szükség, hogy a fel83 PESTOVICS J., 2000. 19-22. 84 Uo. 248. 85 Uo. 296-297. 334
