A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

Mezőgazdasági egyletek, egyesületek, társulatok, társaságok A városban a legkorábbi agráregyesülés 1897-ben alakult „Miskolci Mezőgazdák Társas Egyesülete" névvel, amely 1934-ben és 1948-ban újjáalakult. Több mint 10 év után, 1909-ben lett társulati szabályzata és legeltetési rendtartása a „Miskolci Közlegeltetési Csoport"-mik, 1912-ben pedig a „Miskolci ,K' csoportbeli Birtokosság"-nak. Mindkét miskolci legeltetési csoportnak gyökerei az 1876. évi tagosításhoz nyúlnak vissza

6 , de egyesületté csak a 20. sz. elejére alakultak. Miután dr. Nagy Ferenc polgármester 1914. július 16-án kihirdette a „Szabályrendelet Miskolc thjf. város területén lévő földbirtokok határjelzése tárgyában",

63 majd ugyancsak ő 1916. május 23-án szabályrendeletet hozott a „Városi kertészetről",

64 a kiskerttulajdonosok körében mozgolódás, szervezkedés kezdődött. A városi zöldségtelepek létesítését még 1912. szeptember 27-i leiratában gróf Serényi Béla földmüvelésügyi miniszter kezdeményezte. A város pedig 1915-től a Veresbugyiki tagon állami zöldségtermelő telepet rendezett be, hisz „a bolgár kertészek a háborúval járó bizonytalanság és a súlyos gazdasági viszonyok között a kertészkedést beszüntették s a földbérletekről lemondtak." Vezetője Barabits Fülöp oki. kertész lett, sőt főkertészi minőségében a népkerti kertészetet is vezette. Tapasztalva a város serénykedését, a közterek szépülését, leghamarabb a vasgyári kiskerttulajdonosok léptek. „Közhasznú Kiskert Egyesület Miskolc-Diósgyőr Vasgyár" néven 1916-ban egyesültek. Az egyesület célja: „a gyár körzetében kerttelepeket létesítsen, azokat kis területekre osztva, olcsó bérért, családos egyéneknek élelmiszer termelés, vagy általában kertmüvelés céljaira bérbeadja, s az ekként létesített telepek központi kezelését, rendben tartását ellássa; a bérlőket oktassa, tanáccsal ellássa, időnként rendezendő kertművelési és termelési jutalmak és pályadíjak kitűzése útján a kertművelést velük megkedveltesse; ,s együttérzését szerény keretű kerti ünnepségek tartásával erősítse és nemesítse; minthogy a munkáskert a legkülönbözőbb társadalmi célokat szolgálja, az egylet feladata egyúttal más népjóléti intézmények létesítése, támogatása és egyéb gazdasági ágazatok müvelése." (Elnök: 1948-ban Kelemen András, Alakulás: 1916., Alapszabály: 1918, Módosítás: 1947) Az 1920-as években ugrásszerűen megnőtt a mezőgazdasági egyletek, társaságok száma. Leghamarabb a vadászok léptek. 1920-ban megalakult a „Miskolci Kisgazdák Vadásztársulata'", majd 1921-ben a „Köztisztviselők Vadász Egyesülete", 1925-ben a ,Jvliskolci Vadásztársulaf\ 1927-ben a „Miskolci Tiszti Vadászegyesülef mellett a 61 A fejezet valamennyi felsorolt agráregyesületét lásd: B.-A.-Z. m. Lt. lV-1925/b. Egyesületek (1870-1953) alatt. Köszönet Szabó Jánosnénak, az egyesületek forráscsoport rendszerezőjének, összeállítójának, aki a megjelenés alatt lévő anyagot betekintésre rendelkezésünkre bocsátotta. 62 W1TTNER K., 1929. 439. (Legeltetési csoportok) 63 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920. 42/1. (Szabályrendelet ...,1913. aug. 28.) 64 B.-A.-Z.-m. Lt. IV. 1906. 42626/1943. (Szabályrendelet a városi kertészetről, 1915. nov. 24.) vagy 72/1915. Célja: "a.) a város tulajdonát képező földeken zöldségfélék termelése s a lakosság részére forgalomba hozatala; b.) az erre rendelt faiskolákban a város határában díszlő nemes gyümölcsfa csemetéket nevelni s azokat a gyümölcstermelés fejlesztése érdekében miskolczi lakosoknak vagy birtokosoknak jutányos áron árusítani; c.) virágok, dísznövények, dísz- és haszonfák növelése és szaporítása; a népkert, közterek, sétányok szépítése és gondozása, az utak, valamint az e célra kijelölt terek fásítása, a város tulajdonában lévő kopár területek erdősítése." 324