A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

A városi mezőgazdasági hivatalok felállításának taglalása után lássuk az intézkedéseket, amelyek szabály- és körrendeletek formájában próbáltak működőképes mezőgazdasági életet teremteni a városban. Mindenekelőtt a város nyugalmával és törvényeinek betartatásával biztosítani kellett a mezőgazdasági munkáknak kellő időben és zavartalan módon való elvégzését. Körrendeletek sokasága született a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek védelméről, hamisításának tilalmazásáról.' Mihamarabb rendezni kellett a mezőgazdasági terményeknek határon túlra történő átvitelét? Megoldásra várt a mezőgazdasági termények kötelező beszolgáltatásának kérdése. Alapproblémaként kezelték a mezőgazdák vagy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, sőt a városi gazdaság részére hozatott, kiutalt vetőmag árának normalizálását.

9 A Mezőgazdasági Kamara 1923-ban közhírré tette a lucernatáblák kártevőjének, az „aranka"-nak kötelező irtását. 1926-ban ugyancsak a mező- és kertgazdaságra kártékony állatok és növények irtáséira figyelmeztettek körrendeletekben. A kamara járt közben a szőlőgazdák rézgálic

12 kiutalásaiban. A Mezőgazdasági Benzin, Petróleum és Gázolajgyárral tartotta a kapcsolatot az olajárak ' szinten tartása terén. Persze, a mezőgazdaságban és annak üzemeiben egyre nagyobb teret hódító erőgépek

14 terjesztésében is úttörő szerepet vállalt. Képviseleteket állítottak fel a Mezőgazdasági Rt.-nél (műtrágyagyár alapítása),

15 a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (szénárak megállapítása)

16 vagy a Magyar Kisbirtokosok Szövetkezeténél (Bp.) (mezőgazdasági cikkek vásárlása). A város mezőgazdasági bizottsága közvetített a kishaszonbérlők és a mezőgazdasági hitelszövetkezetek között a haszonbérletek meghosszabbításánál, a hadat megjárt gazdák földbérlet-fizetési halasztásainál, legelőterületek biztosításánál, kártérítéseknél, tűzvésztől való biztosításnál, stb.

18 Már az 1920-as években is a város nagy gondot fordított a mezőgazdasági munkások és munkaadók közötti jogviszony szabályozására, a mezőgazdaságban munkát 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 1333/1923. (körrendelet) vagy 5105/1926., esetleg korábbról 22555/1919., 6477/1919. (mzg.-i termelés eredményének biztosítása), de a Tanácskormány időszakára lásd még XVI. 15. (Borsod vm. Birtokrendezési ügyosztályának iratait), XVI. 10. (Borsodmegyei Forradalmi Munkás-Katona-Földműves Tanácsának és Intézőbizottságának jkv.-ei), IV. 1903 (Miskolc Város Törvényhatósági Bizottságának iratai), sőt a Borsod-Miskolci Direktórium, a Közellátási és Mzg.-i Biztosság, a Vármegyei gazdasági biztosság és vm.-i Szocializált Földműves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központja (Miskolc) iratait (1919) is, amelyek rendszerezve nem kutathatók a B.-A.-Z. m. Lt.-ban. 6 Pl. csak az 1923. évben: B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 21985/1923., 23988/1923., 25221/1923., 33489/1923., de 1921-ben: 17754/1921. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 22780/1922. 8 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 25257/1920. 9 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 15632/1920, 5487/1921. 10 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 23447/1923. 11 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 16993/1926. 12 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 3237/1921. (Magy. Mzg.-ák Szövetkezetének 12m/m rézgálic kiutalása) vagy 8038/1923. 13 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 38672/1926. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 25918/1926. 15 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 30377/1922. 16 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 31608/1922. 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 26176/1920. 18 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 13141/1923. vagy 22692/1923. vagy 3042/1922. vagy 25716/1923., 27348/1923. (haszonbérletek), 4166/1926. és 12981/1923. (hitel, hitelszöv), 23001/1922. (hadat járt gazdák), 12510/1923., 15114/1922. (tűzvésztől óvás), 8257/1923. (kártérítés) 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 19811/1922., 32265/1923. 306