A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Kapusi Krisztián: Mediterrán ősz. Miskolci delegáció Fiumében (1869 szeptember)

hiba megtörtént. A horvát küldöttség, nem találván magát bevégzett ténnyel szemben, újra meg újra Horvátország kiegészítéséül követelte Fiumét".

24 A helybéli politikum polarizálódása tükrözte az anyaországi viszonyokat. Verneda polgármester a kormány oldalán állt: tagja volt 1867 nyarán a koronázási küldöttségnek, 1868 őszén pedig a Fiume ügyében Budapesten összeült magyar-horvát értekezletnek. Köréhez tartozott Giovanni Ciotta hadmérnök, Verneda utódja a polgármesteri székben, akinek irányítása alatt (1871-1896) Fiume modern nagyvárossá fejlődött.

25 Mindezek előtt vehemensen kritizálta őket a helybéli ellenzék, mely Kossuth Lajos tisztelőiből, az egyezkedő politika kárhoztatóiból rekrutálódott. Caspar Matkovich, a vándorgyűlés egyik alelnöke volt a vezetője. A szabadságharc előestjén hatszázadnyi nemzetőrséget szerveztek a fiumeiek, és a küszöbönálló horvát támadás elleni védelem kulcsfigurája volt Matkovich, aki a neoabszolutizmus alatt is kapcsolatban maradt Kossuth Lajossal. Társaival olyan fiesztát szervezett a magyar kormány kinevezésekor, melyre 3000 nemzeti színű zászló készült, Rákóczi-indulóval, körmenettel köszöntötték az eseményt. Matkovichot, Antonio Walluschnigot és elvbarátaikat utolsó húzásként, 1867 februárjában letartóztatta a horvát főispán.

26 Szabadulásuk után nem csoda, hogy mindenféle kompromisszum nélküli intézkedést, Fiume Magyarországhoz csatolásának deklarálását követelték. A helyi ellenzék másik vezetője az említett Walluschnig volt, akit már 1861-ben letartóztattak a horvátok, amiért kapcsolatban állt a Kossuth-emigrációval. Sikerült utóbb Anconába menekülnie, majd Genovában személyesen kereste fel Kossuth Lajost.

27 A vándorgyűlés idejére persze már visszatért Walluschnig Fiumébe. A vázolt anyaországi és helybéli konfliktusokat az Adriához érkező miskolci delegáció is magában hordozta. Rácz Ádám kormánypárti volt, érződött ez az általa szerkesztett „Borsod" című hetilap szellemiségén. Bódogh Albert viszont ellenzéki oldalról politizált, 1874-től függetlenségi képviselője volt az országgyűlésnek. Utazóink elkéstek a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIV. Vándorgyűlésének ismerkedési estjéről (1869. szeptember 5. vasárnap, 19 óra). A nyitórendezvény helyszíne a fiumei Császári és Királyi Haditengerészeti Akadémia díszparkja volt.

28 Sacher bécsi vendéglős gondoskodott a lakomáról, és egy szerződtetett balett-társulat előadása is hozzájárult az egybegyűltek szórakoztatásához. A befutó miskolciak ekképpen idézték fel a részleteket: „az ismerkedési estély fényesen sikerült, 1400 vendég van jelen, az utolsó hajó vasárnap este érkezett, s a nép által meleg üdvözlésekkel fogadtatott. Az estélyen Matkovich, Valusnig s többen mondtak pohárköszöntéseket, végül legviharosabb tetszés közt Verneda polgárnagy Fiume egyesülésére Magyarország24 Fest A. é. n. 84. 25 Giovanni Ciotta (1824—1903) az egyetlen olyan olasz polgármester, akinek nevét utca viseli a mai Rijekában. 0 a fiumei vasút atyja, 1871 -es német nyelvű dolgozata illusztrálja korbéli lobbiját a közlekedés fejlesztéséért. Hivatali ideje Fiume történetének legsikeresebb korszaka, melyben partneri viszony fűzi a város vezetését a magyar kormányhoz. Ciotta lemondása a „romlás" kezdete: a Bánffy-kormány - felrúgván az addigra évtizedessé vált hagyományt - nem kíváncsi a törvényjavaslatok előzetes fiumei véleményezésére és kirohanást intéz a kikötőváros „elbizakodottsága" miatt, az olasz polgármester pedig nem hajlandó a megváltozott légkörben dolgozni. Ciotta nevét tehát utca viseli, több villája és lakóháza is áll Rijekában, az őt ábrázoló festmény (Carlo Tafuri munkája) a városi múzeum gyűjteményét gazdagítja. L. Fried I. 2004. 11, 21, 76, 111,128. 26 Fest A. é. n. 76-83. 27 Fried I. 2004. 20. 28 Az intézmény telkét a Ciotta családtól vásárolta meg Fiume önkormányzata, majd a kormánynak ajándékozta az értékes ingatlant. Az akadémia alapkövét a tragikus sorsú Miksa főherceg rakta le (1856). Építése igen elhúzódott, csak a vándorgyűlés előtti évben (1868) adták át rendeltetésének az akadémiát. L. Fried I. 2004. 126. 297