A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Kapusi Krisztián: Mediterrán ősz. Miskolci delegáció Fiumében (1869 szeptember)

szűkre a megbízásunk oklevelét kiadni határozunk".

4 Beleértve a felsoroltakat, Borsodból összesen harmincnyolcan jelezték részvételi szándékukat. Szakmai érdeklődést talán csak az orvos Bódogh Albert tanúsított, ő ugyanis az egyik titkára volt a fiumei rendezvénynek, előadást tartott Darwin elméletéről, és évekkel később is szerepelt a vándorgyűléseken." Az útrakelők többségét nemzeti érzés motiválta. A „Borsod" című miskolci hetilap „A fiumei kikötő" címmel tárcát közölt a vándorgyűlés negyedik napján. Orvosokról és tudósokról egy szó sem esett benne, aktuálpolitikai áthallást keltő történeti adalékokból viszont nem volt hiány. Megállapította a cikkező, hogy „több magyar uralkodó egész nagy vidékeket, megyéket telepített meg idegen népfajokkal (...), az adriai tengerpart vidékéről is a magyar érdekeknek minden képviselője és őrszeme egészen elpusztult, ellenséges érzelmekkel és igyekezettel dolgozó nép zárt el bennünket az adriai" tengertől.

6 A természettudományos vándorgyűlést ugyanakkor sokak számára a Serfőző városi ügyész által említett lehetőség („egy kis világlátás") tette vonzóvá. A borsodi zarándokokról megírta az újság, hogy egy részük „csupán Fiúméba, mások Velenczébe, sőt, vannak kik Róma és Nápolyba, továbbá Turinba fognak tenni utazásokat".

7 Különválaszthatatlan volt viszont a politikai, kulturális és a szórakozást kereső motívum. Piemont központjába például nem csupán „világlátás végett" utaztak magyarok, hiszen Kossuth Lajos 1865-től Torinóban élt, az itáliai otthonát felkeresni valóságos politikai konfessziónak számított. Miskolcról és Borsodból néhányan már 1869. augusztus 26-án (csütörtökön) útra keltek, a többség pedig a hét végén indult Fiumébe. Kisebb csoportokban utaztak, és a miskolci hetilap tárcasorozata le is közölte egy négyfős kompánia élményeit. Az újság hasábjaira „ez. - m." jelzés felett kerültek ezen úti beszámolók anélkül, hogy a négy egyént megnevezték volna. Miskolc városa tehát hét képviselőt (Serfőző József, Rácz Ádám, Molnár Béla, Mayer Rezső, Furman János, Sassy István, Bódogh Albert) delegált Fiumébe, közülük négyen együtt utaztak. A tárcákat közlő hetilap szerkesztője, Rácz Ádám kapocs volt az újság és a küldöttség között; a publicista nevét rejtő kód is ráillett, ő volt tehát a négy utas egyike. Társainak kilétére nem sikerült fényt deríteni. Miskolcról a szerkesztő úr és három ismeretlen kísérője nekivágott hát a jelentőségteljes útnak! Mediterrán őszük epizódjait, élményeiket és benyomásaikat tartottuk közlésre érdemesnek. A fiumei vasút 1869 őszén még éppen nem állt az utazóközönség rendelkezésére.

9 Kvartettünk Bécs érintésével a Semmeringen, Stájerországon és Karintián keresztül vonatozott Triesztig, ahol behajózott és úgy ért Fiumébe. Ezt megelőzőn negyed napot időzött az osztrák fővárosban. Néhány óra alatt megcsodálta a Belvedere műkincseit, az Ambraz gyűjteményében Zrínyi sisakját és Mátyás király kardját, az udvari könyvtárban Nádasdy és Zrínyi életnagyságú szobormását. A miskolciakat lenyűgözte a kincstár gazdagsága és az arzenál, különösen egy monstre hátultöltős, kétszáz mázsás ágyú. Tárcaírónkra összességében ambivalens hatást gyakorolt Bécs, megállapította, hogy az 4 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 101/1869. 5 Bódogh alelnöke volt a máramarosszigeti (1878) és a debreceni (1882) konferenciának, 1. Chyzer K. 1890.30. 6 Borsod, 1869. szeptember 9. 7 Borsod, 1869. augusztus 26. 8 Rácz Ádám vezeték- és keresztnevének utolsó betűit adta meg a rejtélyes „ez. - m." kód. 9 Budapest és Fiume között az 1873. szeptember 23-án megnyílt Károlyváros-Fiume vonal teremtett vasúti összeköttetést. 294