A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
B. Hellebrandt Magdolna: Mályinka-Dédestapolcsány-Verepce-vár és Miskolc-kőlyuk I.-barlang vasleletei
ívelt hátú vaskés került elő Süttő-Sáncföldek sírleleteinél. 39 Ezt a halomsíros temetkezést az ásató a Hallstatt C 2-re, abszolút időben a Kr. e. 7. század második felére, valószínű, a korszak végére datálta. Vaskeresztes-Diófás dűlőben feltárt I. tumuluszban is volt ívelt hátú kés nyéltüskével, a sírban a kamrafal közelében találták. 40 A temetkezés kora a Hallstatt C 2 . Észak-Magyarországon Alsótelekesen Patay Pál szkíta kori temetőt tárt fel, melyben férfi és női szórthamvasztásos sírokban egyaránt talált ívelt hátú markolat-, illetve nyélnyújtványos késeket. A kis kések hossza 7-12 cm, a nagyobbaké 15-22 cm között váltakozott. A szkíta kor jellegzetes típusai az ívelt hátú kések, és a szkíta leletanyag egész területén megtalálhatóak. 41 Az alsótelekesi temetőbe a Kr. e. 7. sz. közepétől a 6. sz. elejéig temetkeztek. Ez a datálás megfelel Kemenczei Tibor kutatási eredményének, mely szerint a szkíta leletanyag legkorábban a Kr. e. 7. sz. közepe után juthatott a magyar Alföldre. 42 Az alsótelekesi északra a hegyek között, a Gömör-Szepesi (azaz Szlovák) Érchegység legdélebbi nyúlványán levő vaslelőhelyek mellett az egyik legkorábbi temetőjük. Az ívelt hátú késeket a kelta korban is használták, így Radostyánban is előkerült. 43 Nyélnyújtványos kést három szegecslyukkal idézhetünk a somlyói leletek közül. 44 Hallstatt kori temető 63. tumuluszában találtak nyélnyújtványos kést három szegecslyukkal Frögben. 45 Nyélnyújtványos szegecselt kés ismert a szkíta kori leletanyagban, például Tápiószeléről 46 és Alsótelekesről is, mint említettük. A Verepce-várban talált darabok (8. kép 22-23.) szórványok, alakjuk miatt koruk kérdéses. Fibula 12. kép 3. korai kelta darab, a certosa típusú fibulák közé sorolható. Részben hasonló ismert Sopron-Bécsidombról és Kosdról. 47 Az analógiák alapján használatát a LT A-B határára tehetjük, és a Kr. e. 4. századra datálhatjuk. Kelta ízlésű tárgy még a 8. kép 10. csüngő, és a 8. kép 15. kis késtöredék. Vas nyersanyagok 14 darab vasrögöt bontottunk ki a fa gyökerei közül a Verepce-várban. Súlyuk 0,651,72 kg között váltakozik, egy darab 0,65 kg, a többi 1,06 feletti, átlagosan 1,2 kg nehezek. Összsúlyuk 16,49 kg, de tudjuk, hogy maradt még a gyökerek között pár darab. A vasrögöket megnézte Tóth Ferenc, aki öntő volt a miskolci Lenin Kohászati Műveknél. Megállapítása szerint ezek a darabok bucavasak. A bucából kalapálással készítettek eszközöket, például baltákat, azaz kovácsolták. Nagy valószínűséggel az upponyi vasat dolgozták fel a Verepce-várban, ez jó minőségű, annyira, hogy Fazola Henrik is az onnan szállított vasat dolgoztatta fel Ómassán. 2007. 02. 01-én Tóth Lajos kohómérnök szintén megnézte a vasrögöket, szerinte is bucavasak, ami azt jelenti, hogy a kibányászott 39 V. Vadászt, 1983. 31. 6. kép 3. 40 Fekete M., 1981. 158. 8. kép 30. 41 Patay P.-B. Kiss Zs. } 2001-2002. 124. 16. ábra. 42 Kemenczei T., 2000. 47. 43 HunyadyL, 1942-1944. LIT. 11.; HellebrandtM, 1999. LXXXV.l. H: 10,8 cm. 44 DarnayK., 1899. 73. XXIX. t. 45 Tomedi, G. 2002. 29. t. C. 25. 46 PárduczM., 1966. XIV. t.2.; XXXI. 12. 47 HunyadyL, 1942-1944. 69. 26
