A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gyulai Éva: Szabó- és szűrszabó céhek Miskolcon a 16-19. században

kevesebb a legénység és senkinek sem szolgálhat olyan időbe".

61 Az atyamester nemcsak a céh, hanem az idegen legények iránt is felelősséggel tartozott a kézművesek európai hagyománya szerint. A miskolci atyamester esküszövegében is szerepel, hogy köteles a vándorló legényeket befogadni.

62 A vándorlók vendégül látása mellett az atyamesternek sokkal fontosabb funkciója volt a legények felfogadása. A miskolci legényeknek is rendelkezniük kellett származási helyükről és a korábbi céhtől származó bizonyítvánnyal, testimoniummal. 1806 augusztusában Martsek József tállyai ifjút „Tállya városából való jó recommendatiója mellett", vagyis a mezővárostól kért írásos ajánlása alapján, s „a nála lévő bizonyos kuncsaftjai által", vagyis tanúleveleivel vették fel a miskolci társulatba.

63 Csató István szürszabó mesterlegény 1791-ben Rozsnyóból érkezett a városba, a miskolci szürszabók azonban megvádolták, hogy iratai hamisak, ezért elhalasztották beléptetését, ám később engedélyezték, hogy remeket készítsen, de a szürszabóknak megakadályozták felvételét, mondván: „Már látjuk, hogy a szabó céh cigánt, zsidót, minden huncfutot bevészen, csak pénzt adjon".

64 A polgárosodás szellemének első jele, hogy 1809-ben egy tállyai (zsidó) ifjú, Baruher Sámuel akar belépni a miskolciakhoz, de elutasítják, mivel sem a céhtől, sem a várostól nem hozott testimoniumot. 1809-ben, a napóleoni háborúk által gerjesztett konjunktúra múltával a céh kénytelen visszautasítani a jelentkezőket, mert „némely mesterek teljességgel alig élhetnek", így a sok céhbejelentkező ifjút a „maga lakta földjébe, hazájába" küldik vissza.

65 Ez azért is különös, mert pár évvel korábban még az előírt vándorlás kitöltése alól is felmentették a legényt, annyira kellett a munkáskéz. 1804-ben Jakó Istvánt, bár nem töltötte ki vándorlása idejét, 10 Ft „contentum" vagyis elégtétel lefizetése mellett felvették a miskolci céhbe.

66 A legény ellen mestere a város joghatósága és erőszakszervezete segítségével járhatott el, így történt ez 1800-ban, amikor egy miskolci mester bezáratta legényét, aki csak 3. kép. Keleti szőnyeg az Avasi református templomból, 1724 HOMTGY53. 849. 2. (Leszih Andorfelv, digitális nagyítás üvegnegatívról) 61 HOM HTD I. 76. 7. 3. 62 Városunkban lévő és jövendő akármely rendbéli s vándorló szabó mester legényeket házamhoz és ideig való szállásomon minden illendőséggel fogadom és azokat az időnek fojása(l) szerint minden rendbéli s céhbeli szabó mesterek között, valamint a jó rend és mód engedi, minden személyválasztás nélkül igazán elrendelni és dislocalni tartozó kötelességemnek esmérem. (1768) HOM HTD I. 76. 7. 4. 63 HOM HTD I. 76. 7. 2. 64 HOM HTD I. 76. 7. 4. 65 HOM HTD I. 76. 7. 3. 66 HOM HTD I. 76. 7. 2. 240