A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

1606-tól már folyamatos adatokat találunk a házaspárról Borsod megyéből. 1609-ben a Putnoky-vagyonból szintén részesedő Korláth István szendrői kapitány és Bertóthi Margit kérték vissza Pusztakazinc dézsmabúzáját, amit hatalmasul vitetett el innen a Hatvani házaspár.

97 Ugyanebben az évben Ungvári András miskolci prédikátortól követeltek vissza egy szökött jobbágyot.

9 1617-ben Hatvani és felesége úgy egyeztek ki Szentpéteri Imre deákkal és Jászi János maradékival, hogy Dusnok prédium „Papoczy részét" melyért előbbi 25 forintot, utóbbi egy 22 forintot érő lovat adott, még tíz évig bírhassák, utána a birtok visszaszálljon.

99 A Papócsy-féle birtokok a következők voltak: Szendrőben egy kúria a Gerse utcában és a hozzá tartozó javak, Pusztakazinc, Dusnok, Disznóshorváti. 1625 után Hatvani Boldizsárnak már csak Özvegyével találkozunk, akitől ekkor jobbágyokat követeltek vissza Disznóshorvátiból.

100 Az özvegy egyedül sem riadt vissza némi hatalmaskodástól. Két évvel később Rákóczi György és Pál protestáltak az ellen, hogy némely szendrői gyalogokat megfizetve és az edelényi földre küldve őket, az itteni kaszáló fűjüket felhordatta.

101 A Putnokyaktól maradt Pusztakazincot szintén többen birtokolták. A birtokosoknak, így a Hatvani családnak is sok gondja volt a szomszédos edelényi lakosokkal. A földesurak és az edelényiek közötti határvita kapcsán maradt fenn a következő tanúkihallgatás, amelynek érdekesebb részleteit itt közöljük: Az edelényi hites személyek a határszemlére kivonuló Csathó Imre gömöri alispánnak és Zolthay Jánosnak, akik ugyancsak örökösök voltak itt, egy „maczka nyomós" határkövet mutattak, amelyet „Róka nyom kü"-nek neveztek. Mire Zolthay János ilyen szavakkal illette őket: „...öreg emberek, bestye kurvafiak, agg ebek, igaz felhányott határt mutassatok, nem tarisnyában hozott határkövet, az nem igaz határ...!" Majd Csathó Imre még jobban megijesztette a határjárókat: „Ha az én feleségem után nyilván jutott Putnoki részjószágomon megfoghatlak benneteket, bizony a Zendrei tömlöcben rothasztalak meg benneteket!"

102 A Hatvani család legkiemelkedőbb tagja Hatvani András volt. Ő Hatvani Boldizsár és Papócsy Margit fia, aki bizonyára kora ifjúságától a végeken, elsősorban Szendrőben vitézkedett. Feltételezhetően 1610 körül születhetett, szüleinek egyetlen fiúgyermekeként. Gyermekségében és kora ifjúságában meglehetősen beteges volt. Annyira, hogy rokona, Korláth István főkapitány nemtetszését nyilvánítja ki amiatt, mert a beteges gyermek nevére kerülnek bizonyos családi ingatlanok.

103 1640-ben már Szendrőn lovas hadnagy volt. 104 Három évvel később, mint szendrei hadnagy adta el dubicsányi porcióját.

105 Ugyanekkor egyezkedett Monaki Ferenc alispán előtt, ennek Gerse utcabeli házában Korláth Ferenccel és Göcze Istvánnal Disznóshorvát szölödézsmáját illetően. A megegyezés szerint ezt három részre osztva szedik be ezentúl.

106 1642-ben ő vezeti az Abaúj megyében rabló, fosztogató török üldözésére küldött hadat. A törökök Szinát kirabolva, vonultak vissza a Csereháton keresztül. Az ellenük 96 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. X. I. 197. 97 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. VI. 34. 98 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. VI. 59. l

A. 99 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. V. I. 47. 100 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. IX. 77. 101 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. IX. III. 429. 102 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/d. XVII. II. 75. 103 H.M.Lt. XII-1/9. 1110. 104 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. XII. 89. 105 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. IV. 1. 39. 106 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XXIII. I. 109. 215