A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

A Hatvani család A vizsgálat alá vont család a 16-18. század között élt Borsod vármegye területén. Sajnos nem derült ki, honnan származhatott ide, de mint neve is mutatja, olyan megyéből kellett, hogy jöjjön, amelyben Hatvan nevű települést találunk a 15. század folyamán. Magyaror­szágon Csánki Dezső szerint ekkor Baranyában, Fejérben, Hevesben, Közép-Szolnokban, Nógrádban, Somogyban és Pest megyében létezett Hatvan néven település. 66 A Siebmacher's Hatvani András szendrői várkapitánynak a címerét közli. 7 Ez a címerkép megegyezik András gyermekeinek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levél­tárban megtalálható pecsétlenyomataival. A címeres könyv Nagy Ivánra hivatkozva a család predikátumát „Tőtöri és hatvani"-nak jelöli meg. Nagy Iván őket erdélyi szárma­zásúnak tartja, és adatokat közöl Doboka megyéből. 69 Ez a család a Közép-Szolnok megyei Ér folyócska melletti Hatvan^Érhatvan, ma Hotoan nevű településről származhat. Meg kell jegyeznünk, hogy a Siebmacher's és a Nagy Iván által közölt adatok között nem látszik az összefüggés bizonyítottnak. Borsod megyében a 16. század elejéig nyúlik vissza egy Hatvani nevű család, amelyik Dél-Borsodban volt birtokos. Egy másik Hatvani család a 17. század legelején bukkan fel a megye északi részén. A kettő között kapcsolat nem fedezhető fel, de az állítható, hogy mindkettő betelepült família volt. Borsodban 1499-ben tűnik föl Hatvani Mátyás leánya, Margit, Sóvári Soós István özvegye, aki az őt többek között Nyárád faluból megillető részeit leányainak és azok férjeinek adományozta. 70 1504-ben és 1508-ban ezen a környéken, Alsóábrány falu bir­tokba iktatásánál jelent meg mint szomszédos Hatvani Menyhért, aki ugyanebből a csa­ládból származhat. ' Az előző családdal állhatott rokonságban az 1509-ben először megemlített Hatvani Andrással, aki mint királyi ember, a ládi pálosok Őrös falubeli beiktatásakor szerepelt. 72 A következő éven őt már birtoka után bábái előnévvel illették. Ekkor felségével, Anná­val és két fiával, Ferenccel és Gergellyel szerepelt abban az oklevélben, amelyben Vakarács és Tokaj falubeli birtokrészüket Thenki Pálnak és Lászlónak eladták. 73 Ugyan­ez a Bábái Hatvani András és Bábái Mátyus Benedek tiltottak mindenkit 1520-ban Bába határában lévő erdőjük vágásától. 74 András 1522-ben Csabán királyi ember volt bábái előnévvel. 75 Innentől kezdve majd egy fél évszázadon keresztül hallgatnak a források a család­ról. 1563-ban Bábán volt birtokos Hatvani Orsolya, aki Nyíri János felesége 1580-ban. 76 1570-től kezdve válnak újra folyamatossá az adatok. A család folytonosságára és a ro­konságra a bábái birtok kézben tartásából következtethetünk. A település kapcsán Fe­rencnek vagy Gergelynek fia János és ennek felesége, Tullosy Anna neve merül föl a dokumentumokban. János az 1570-es években a Mohi járás szolgabírája volt, és emiatt 66 CSÁNKI Dezső 1890-1913. I. köt. 29. 54, 99, 556. o., II. köt. 489, 611. III. köt. 331. 67 SIEBMACHER: Der Adcl von Ungarn: Hatvani I. 68 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 311, 1051. 69 NAGY Iván 1857-1868. V. köt. 70. 70 OL. Dl. 57823. 71 SUGÁR András 1980. 102, 107. 72 OL. Dl. 21942. 73 B.-A.-Z. M.Lt. XV-1.46. 74 OL. Dl. 47339. 75 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Csaba. 1522. 76 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Bába 1563, lV-501/c. XIV. I. 179. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom