A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

Teste a földé. A boldog égbe szökjetek. Meghalt Boldván életének ... évében. Az Úr 1585. esztendejében."

36 Basó Mihály teteme mellett a régészek ugyancsak a szentélynégyzetben, szenzációsnak számító leleteket találtak. Az itt talált 14-16 év körüli leány maradványait virágszirommal bélelt koporsóba fektették. A kislány ruházata csaknem teljes egészében épségben előkerült. A fején lévő selyem vendéghajfonatot aranyozott ezüstből és skófiumból szőtt paszomány és virágkoszorú díszítette. Aranybogiáros, igazgyöngy betétes párta szorította le a haját és a homlokát övező hímzett fátylat. Ruhája atlaszselyemből készült, vörös színben. A szoknya alját és a négyszög kivágású vállfűző szegélyét bársonyszalagra varrt aranyozott ezüst fonott csipke díszítette. A leány derekán aranyozott ezüstpénzekből álló pártaöv volt. A pénzek római érmek utánzatai, az öv végén 1563-as évszámú nagyméretű érem függött, Miksa császár és felesége, Mária képével az egyik, I. Ferdinánd képével a másik oldalán.

37 Az utóbbi érmet 1563-ban és 1577-ben verték, kopása pedig legalább öt-tíz éves használatra enged következtetni, ami a temetés kormeghatározója lehet. Ruházata a kor spanyol divat szerinti viseletének németországi változata.

38 A főúri viseletű leány feltételezhetően idősebb Putnoky György és Basó Klára leánya volt. Mihályt testvére, Farkas legalább tíz évvel túlélte, 1593 után halt meg. Mihály felesége, Keczer Zsuzsanna pedig 1591-ben már Monaky János felesége volt.

39 Ebben az esztendőben Mihály özvegyével Farkas együtt tiltakozott az ellen, hogy Keczer András és felesége, Pasztóhi Katalin elfoglalták a tardonai erdőjüket.

40 Ugyanitt pereskedtek két év múlva is. Basó uram „bizonysági" szerint a vitás „Czer" nevű szántók Tardonához és nem Bánfalvához valók, a dézsma is neki járt belőle. A tanúk egy része viszont azt vallotta, hogy a villongó földeket Dédes várához bírták valamikor, és csak mintegy öt esztendeje kezdték el a tardonaiak szántani.

41 Tapolcsány felé is vitatott volt a határ. Basó jobbágyai elhajtották a tapolcsányiak „disznó barmait" a vitás erdőről.

42 Az utóbbi esztendőben özvegy Basó Mihályné egyik jobbágya Nolaj

43 falu területén Simon sajóládi pálos vikárius egy marháját hajtotta el, de a jobbágy ura állította, hogy a jószág a sajátja volt. Az ügyben az alábbi tanúvallomásokat idézhetjük fel: „- Anna asszony, Thott Gálné. Nolay Panka Péterné jobbágya hite után azt mondja, hogy: Látom, hogy Orosz Péter a teheneket a Kenderes kertek alól elhajtja. Nézik a darabontok, és az egyik hozzá is lőtt, de nem találta el. Most pedig szablyát rántott, és ahol a hajót kikötik, a Rozsos kertek alatt, ott fogták meg. Elvitték a Nolaj földön. Megkötötték hátra a kezét Orosz Péternek. 36 VALTER Ilona 1991. Illetve dr. Tóth Péter fordítása. 37 Ua. 38 NAGY Katalin 1978/5.101-123. 39 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. V. 21. 40 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. V. 3. 41 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. I. 56. 42 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. I. 58. 43 Nolaj a XVII. században elpusztult település Alsózsolca és Sajólád között. Területe ma Alsózsolca határához tartozik. 203