A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

1573-ban a néhai Basó Antal fiainak, Bertalannak és Péternek unokatestvérük, Beretkey Gáspár gömöri szolgabíró lett a gyámja. ° Gáspár anyja Basó Zsófia, Antal testvére volt. A három ág között kisebb perek kerekedtek a csoltói birtokrész miatt 1574-ben. 21 Majd Mihály és Farkas egy régi perükben kiegyezett a Tarcsay családdal. Csoltón átengedték nekik a „Basó-résznek" nevezett birtokrészt és egy „Gazsi" nevű rétet, amazok viszont beretkei birtokrészüket. 22 A törökök és magyarok a korban jellemző fogolyszedő tevékenységére találunk példát a következő esetek alapján: Basó Farkas két jobbágya azért verte meg Boza Be­nedek Bajusz János nevű jobbágyát, mert ez nem volt hajlandó egy török rabot a meg­adott helyre elkísérni. 23 Basó Antal pedig még 1570 előtt egy martonyi jobbágyát két török rabbal kínoztatott meg. 24 1582-ben bukkan fel a család egy újabb ága, amelynek őse szintén feltehetően va­lamelyik 1549-ben kivégzett Basó lehet. Ekkor Szín, Perkupa, Varbóc, Feketefüz, Korotnokardó, Jósvafő, Torna birtoka miatt Basó Kata, aki Otrocsóky Jánosné perel anyjával, Szinyi Annával, kinek egykori férje Zolthay Máté, majd Basó Ambrus, ekkor pedig Fegyverneki Pap István volt. Basó Farkas 1575-ben 26 Borsod megye alispánja, bár levéltári adatok szerint 1578 október 1-én választották, tisztségét hellyel-közzel 1582-ig viselte. 27 Mihály testvére szintén megyei tisztviselő, aki 1581-ben nyugalmazott alispánként fordul elő az iratok­ban. 28 B izonyára 1578 októberét megelőzően volt Basó Mihály a megye alispánja, ami az alább idézett perszövegből kiderül. Ekkor így vádolták meg az alispánt: „az 1578. esztendőben, böjt fogadó szerdán, nem mondhatjuk ezt, hogy nem tud­juk, milyen lélektől vezetve, hanem inkább ezt mondhatjuk, hogy elhatározott szándék­kal az alispán uram, ki akkor ispánunk volt, Basó Mihály uram, esküdt bírájával, odaküldve és odarendelve fegyveres kézzel több szervitorát, tudniillik Nyíry Jánost és a Détán lakó, törvény elé állítani rendelt Sebő Lőrincet és ezek több cinkos társát, vala­mint Korhy Lászlót, ezen vármegye szolgabírajat, néhai Koncz János Alsóvatta possessióban lévő nemesi házára, vagyis kúriájára támadt. A támadás dél idején történt, a támadók betörték a ház ajtaját és ablakait, puskákkal és más fegyverekkel behatoltak a házba és ott a nevezett vattai Koncz Jánost meggyilkolták. S ezzel meg sem elégedvén, a nevezettek, tehát az alispán, a szolgabíró, valamint Nyíry László és détai Sebő Lőrinc, valamint társaik nem gondolván az nemes embernek halálával, szabadságával, sem az nemes háznak szabadságával, hanem az megholt testét és az nemes házát megdúlták, az házból lovait, vitézlő szerszámait, pénzét is elhozták, kit az útból más jámbor nemes emberek tanácsából az marhában visszahoztak, némely penig az marhákban most is idegen kezekben vannak. Mely dologért Mihály uramnak, Basó Mihálynak, ki akkor hites ispánunk volt, és az megmondott szolgájának, Sebő Lőrincznek ez nemes ember­nek megöléséért és haláláért, az nemes háznak reá töréséért és az marhának elviteléért őkegyelmének fejéhez szólnék, mert Koncz Jánost szántszándékkal ölték meg, mikor az 20 Ua. 478. 21 Ua. 650,670. 22 Ua. 598. 23 Ua. 2097. 24 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Martonyi 1581. 25 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. III. I. 1 Vi. 26 KANDRA Kabos 1894/1. 181.0. 27 B.-A.-Z. M. Lt. IV- 501/c. XVIII. I. 11, XVIII. II. 8, 54, XVIIII. III. 3, 76. 28 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/m. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom