A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

Murány várának bevételét részletesen a Salm szolgálatában álló spanyol Bernardo de Áldana tábormester emlékirataiban olvashatjuk.

4 A megközelíthetetlen vár hosszas ostrom után árulás révén jutott az egyesült német-spanyol-magyar sereg kezére. A harcokból Bebek Ferenc és katonái is bőségesen kivették a részüket. Basó Mátyás az árulást megneszelve három hü katonájával egy rejtekúton elmenekült a várból. Egy általa jól ismert fogadósnál szállt meg, de ez álmukban katonáit megölte, őt magát elfogta és kiszolgáltatta az ostromlóknak. Ezzel a tettével száz forint jutalomra jogosult, illetve felmentették az egykor Basóval együtt elkövetett bűnei alól. Salm gróf a vár bevétele után, amely 1549. augusztus 15-ére, keddi napra esett, augusztus 19-én szombaton a várban lefejeztette Basó két testvérét, Mártont és Demetert, valamint egy nagybátyját, akit név szerint nem ismerünk. Feltételezhető, hogy anyai nagybátyja lehetett ez, Thárnok Ferenc. Valamint hét másik hü emberét is kivégezték, akik közül egynek neve feltételezhető, ez Kisszel Péter lehetett. Magát Basó Mátyást utoljára fejezték le, koponyáikat a vár fokára tűzték. Basó gyermekeit, Klárát, Farkast, Lászlót és Mihályt valamint feleségét Salm magával vitette.

5 Birtokai, Murány vára és uradalma a koronára szálltak. Azonban Basó birtokait, bűnei miatt a király már 1548-ban elkezdte eladományozni. Csoltói részbirtokát, itteni kúriájával a Murány várában történt hamispénzverés, Tiszolc és Gömör mezőváros, valamint Rimabánya templomának felégetése miatt, amikért jószágvesztésre ítéltetett, Feledy Leustáknak és Gothoy Miklósnak adta a király.

6 Közvetlenül az ostrom előtt Bebek Ferenc szerezte meg adományként a királytól a már névleg elkobzott Csíz, Ragály, Radnótfalva, Beretke részbirtokait, és Csoltó fennmaradó részét Gömörben valamint Tiszaszalókot Hevesben. Basó Mátyás gyermekeit, mint ahogyan már előbb említettük Salm vette magához. Azt nem tudni, hogy konkrétan hol nevelkedtek tovább, de az mindenesetre tény, hogy a király hűségére nevelték őket. László nevét utoljára 1553-ban említik, két fivére, Mátyás és Farkas viszont hosszabb életet ért meg. Nővérük, Klára Putnoki György felesége lett. Azé a gazdag nemesé, akinek apja, Putnoki Imre részt vett a mohácsi csatában, és Szapolyai János egyik legodaadóbb híve, udvarmestere, Borsod megye főispánja, és a később szóba kerülő Boldva falu birtokosa volt már 1506-tól. Ferdinánd király nem vette el a család minden jószágát, sőt vissza is adományozott nekik apjuk elkobzott birtokaiból. Nem annyit, hogy ősük nagyhatalmi pozícióját visszaszerezzék, de eleget ahhoz, hogy Borsod és Gömör megye előkelőbb családjai közé soroltassanak. 1557-ben Farkas kapott birtokadományt a királytól,

8 majd 1583-ban Mihály kapta meg Felső és Alsóhangony, Szilakszó és Susa birtokokat.

9 Természetesen nem került sor minden ősi birtok elvételére és újbóli visszaadományozására. Basó Mihály életében több kisebb-nagyobb birtokot vett zálogba. 1566-ban, amikor ő maga Dédesen lakott, Szalay Miklós bolyki részét, 1570-ben az újhelyi pálos vikáriustól pedig a ládi monostort. Az itteni zálogolásból a későbbiek során özvegyének több peres ügye keletkezett. Boldvát Putnoky György és Basó Klára György fiának halála után, 1568-ban szerezték meg. Ekkor itt hat egész és tizenkilenc fél telek volt, amihez hatvanhat ló és ti4 SZAKÁLY Ferenc 1986. 5 SZAKÁLY Ferenc 1986. 105., FORGÓN Mihály I. köt. 86. 6 ARCANUM Királyi könyvek, A 57. Libri regii 2. köt. 231. 7 ARCANUM Királyi könyvek, A 57. Libri regii 2. köt. 330-331. 8 ARCANUM Királyi könyvek, A 57. Libri regii 3. köt. 428. 9 ARCANUM Királyi könyvek, A 57. Libri regii 4. köt. 387-388. 198