A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Pozsgai Péter: A földbirtoklás változásai és a kisnemesség Torna megyében (15-19. század)

A tatárjárás pusztításai a tornai királyi uradalom szolgálónépeinek falvait és a görgői udvarházat is sújtották, a tornai palánkvárat pedig fölégették. IV. Béla a tornai uradalom védelmére erős kővárat építtetett a 13. század közepén a Ménes-patak völgyében, a meredeken kiemelkedő Szárd-hegyen. 8 IV. László az új erősséget, Szádvárat (Szárdvár) Tornával együtt cserébe adta Tekus (Tekes) komáromi majd sárosi ispán fiainak a nógrádi Jenő váráért.

29 Tekus sárosi ispán és fivérei már korábban birtokot szereztek a tornai uradalommal határos borsodi részeken: 1249-ben megvették az Örsúrnembéliek szalonnai uradalmához tartozó Zsírost és Martonyit.

30 Tekus ispán három fiának sikerült növelnie az apjuk által szerzett birtokot, országos tisztségek viselőiként is fel-felbukkantak, Tornában pedig hosszú távra megalapozták szerepüket, melyet birtokaik jelentős súlya támasztott alá. Egy 1277-es oklevélben Tekus fia Istvánt „Torna örökös ispánjá"-nak nevezték, aki 1279-ben kucsói bán, 1280-ban erdélyi vajda, 1284ben pedig már az ország nádora volt.

31 Az egykori királyi uradalom majdnem fele része ekkor már a Tekus-nemzetség birtokában volt, s maradt a XV. század elejéig. A Tekusutódoktól származtak a jósvaföi Tekesek, a Sziniek, a Szalonnaiak és a nagy hatalmú Tornaiak, akik a megye jelentős részének urai, Lucska, Barka, Áj, Udvarnok, Torna és Újfalu, majd délebbre Rakó, Perkupa, Szin, Varbóc, Petri, Kápolna, Jósvafő, Szilice, Borzova, Korotnokardó, Kisfalud, Feketefüz és némely más, azóta eltűnt helységek birtokosai voltak.

32 1340-ben János, akit az okirat szalonnai Tekusnak nevez, István fiaival, szalonnai Tekus Rolanddal és Istvánnal közös birtokaikat felosztották egymás közt.

33 E szerint már 19 települést birtokoltak ekkor Torna megyében. A Tekus-nemzetségből származott Szalonnaiak, jósvaföi Tekesek, Tornaiak, Sziniek és Zsadányiak még a későbbiekben is jelentős szerepet vittek a vármegyében.

34 A Sziniek (Széniek), Szalonnaiak és jósvaföi Tekesek megtartották az egész századon át a megye délnyugati és nyugati részében fekvő régi birtokaikat, csupán női ágon (és zálogban) juttattak azokból néhány más családnak, mint a Csetnekieknek, Forgácsoknak, Derencsényieknek, Emseieknek.

35 A 13. század végén az északkeleti országrészen nyolc megyére kiterjedő (Abaújvár, Torna, Zemplén, Szepes, Sáros, Ung, Bereg és Szabolcs) birtokkoncentrációt létrehozó Aba Amadé nádor Szádvárat is megszerezte a Tekus utódoktól,

36 melyet Amadé 28 Fügedi E. 1977. 193. A vár 16-17. századi történetére részletesebben lásd Bél M. 2002. 79-90. Bél a vár építését és mondabeli alapítását a Bebek-nemzetséghez kapcsolta (uo. 80.). A vár részletesebb ismertetésére és ábrázolásaira lásd még Détshy Mihály alapvető tanulmányát (Détshy M. 1969. 143-186.). 29 Engel P. 1977. 154., Fügedi E. 1977. 193., Détshy M. 1969. 143-149. 30 Wertner M. 1892. 172. Ez a terület a 15. századig többször Torna megyéhez tartozott. (Lásd Csánki D. 1890. I. 236. skk.: Torna megye.) 31 Dénes Gy. 1983. 46., Kemény L. 1912. 152. 32 Lásd Csánki Tornamegye címszavánál írottakat. (Csánki D. 1890. I. 236. skk.) 33 Tekus fia Jánoséi lettek: Torna, Áj, Tamáskő (?), Holmanlosaj (?), Újfalu, Beasacisfalva (?), Udvarnok, Felsö-Rákó (Torna megyében), Köbli, Megyesmál, Szentjakab, Debréte, Viszló, Rakaca (Borsod megyében), Ináncs, Encs, Pamlény (Abaúj megyében) és Rás (Gömör megyében); Tekus fia Roland és István osztályrésze lett: Szalonna (Borsod megyében), Szin, Perkupa, Dobódél, Petri, Jósvafő, Borzova, Karacsnó (?), Erdő (?), Szilice, Újfalu, Tarnó (?) (Torna megyében), Tokaj (Abaúj vármegyében), Zsadány (Zemplén megyében), Királytelke (Gömör megyében). Lásd Fejér Codex diplomáticusa. (VIII. 4. 469.) alapján Wertner M. 1892. 174. 34 A Zsadányiak ősatyja feltehetőleg Roland volt, akinek fia István 1399-ben már Zsadányinak nevezte magát. (Wertner M. 1892. 176.) 35 Csánki D. i. m., i. h. 36 Csorna megemlítette - mások felvetése nyomán - annak lehetőségét, hogy a Tekus nembéli Tornai család az Aba nemzetségből származik, jóllehet a család elődeire vonatkozó oklevelekben nem szerepel a de genere Aba megjelölés. A címer azonban nem mond a feltevésnek ellent, mert pajzsában ott látható az Aba 163