A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

Összegzés A 2001-2004 között zajlott szondázó jellegű ásatások és a vele párhuzamosan futó történeti kutatás együttes eredményeként kirajzolódik előttünk egy Zemplén megyei középnemesi nemzetség várának egykori képe és rövid története. Ugyan nem ismerjük az erősség építésének pontos dátumát, de figyelembe véve a család társadalmi helyzetének fokozatos emelkedését és ezen belül - a királyi udvart is magában foglaló - kapcsolati rendszerét a 14. század első felében, építését inkább helyezhetjük a 13-14. század fordulójára, mint a 13. század utolsó harmadára. Az előkerült leletanyag egyelőre ezt a történeti adatokon alapuló hipotézist sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. Másrészt, mint láttuk a nemzetség tagjai a 13. század végén már rendelkezhettek egy jelentősnek mondható vagyonnal, mivel 1291 körül 180 márkáért vissza tudták váltani korábban elveszett birtokrészüket. Feltételezhetem tehát, hogy Sólymos várának felépítéséhez is meglehettek már ebben az időben az anyagi eszközeik. A vár kettéosztottsága és az északi várrész relatíve korábbra keltezhetősége több érdekes kérdést is felvet. Vajon a déli rész építését már a nemzetség társadalmi pozícióinak emelkedése vonhatta maga után? Vagy az északi után ugyanúgy felépült - kis időkülönbséggel - a déli várrész is, azonban később - a 14. század közepén - a lakó(?)épület és a feljáró rendszer kiépítését már a nemzetségtagok társadalmi felemelkedése indukálhatta, vagy tette lehetővé? Utóbbi épület megléte előtt a kerek tornyoknak volt-e lakó-, vagy csak védelmi, megfigyelői funkciója? Minek következtében osztották ketté várukat a Tolcsva nemzetség tagjai? Egyszerű építészeti megoldásban kell gondolkodnunk vagy van esetleg ennek valamilyen eleddig kevésbé ismert hadászati oka is? Mindenesetre a középen húzódó árok mindkét oldali lezárása valamint a déli várrész 'előnyére írható' relatíve magasságkülönbség inkább utóbbi feltevést valószínűsítené. Összefüggésbe hozható-e a vár kettéosztottsága a nemzetség két ágával? Mennyire lehet ennek adott esetben keltező értéket tulajdonítani, mivel az Uz- és a Langeus-ág már a 13. század közepén elkülönül egymástól, sőt mint láttuk-a század vége előtt-birtokok is felosztásra kerültek. A 14. század közepén megtett birtokosztály összefüggésbe hozható-e a déli várrész illetve az azon lévő épületek utólagos kiépítésével? Mindezen kérdésekre a régészeti kutatás jelen stádiumában nem vagyok képes választ adni. Talán a kerámiaanyag folyamatban lévő részletes feldolgozása és további írott források szerencsés felbukkanása változtathat ezen a helyzeten. IRODALOM Zichy 1872-1931 A zichi és vásonkeöi gróf Zichy család idősebb ágának okmánytára. Szerk. Nagy Imre, Nmagy Iván, Véghely Dezső, Pammerer Ernő, Lupcsics Pál. Pest-Budapest AO 1878-1920 Anjou-kori Okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula, Budapest 110