A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Szűts István Gergely: „Magyarország védbástyája” Határképek a sátoraljaújhelyi sajtóban 1918 és 1921 között

is, mint a lengyel főkonzul, Sztanikovszky Tadeusz. Már az érkezése előtti napokban, igaz, rövid írásban, de foglalkoztak a lengyel politikus megjelenésének valódi céljával. A cél pedig nem lehet más, mint az igazságtalanul kettévágott város megtekintése és az itt tapasztaltak továbbítása a nemzetközi hatalmak felé. Egyesek úgy gondolták, hogy a főkonzul csakis azzal a céllal érkezhet Újhelybe, hogy „talpra állítsa Magyarországot és annak legszilárdabb védbástyáját" Ezzel szemben kiderült, hogy a lengyel politikus privát úton járt a városban és amíg a polgárok egy része Sztanikovszky esti tárgyalásairól fantáziált, addig ő a helyi kávéházakban szórakozott és mulatott hajnalig.

30 1922-ig több antant-bizottság is járt a városban, ezek megjelenése tovább éltette a hitet a változásban még reménykedőkben. Természetesen a határbejáró bizottságok megjelenését rendszeresen túlbecsülték, a helyi sajtóorgánumok ezeket a látogatásokat igyekeztek jelentéstöbblettel felruházni.

31 A húszas évek közepére a látogatások lassan elmaradtak és a határ jelenléte a mindennapok részévé vált. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy 1918 vége és 1921 nyara között a helyi sajtódiskurzust - néhány rövid időszaktól eltekintve - a határ és a határmentiség értelmezése határozza meg. A határ megjelenése és jelenléte indukálta azoknak a toposzoknak és szimbólumoknak a megalkotását, amelyek által az ismeretlen és idegen helyzetet valamilyen módon értelmezni próbálták. A trianoni határ meghúzása olyan drámai állapotokat eredményezett, hogy ezek bemutatása és értelmezése az eddig használt narratívakon keresztül nem volt többé lehetséges. A meghatározhatatlan helyzet újabb és újabb definiálása jellemezte a helyi, de kijelenthetjük az országos sajtót is. A vizsgált időszak írásainak közös vonása egy olyan emocionális alapú megközelítés, amely a közelgő és beteljesülő tragédián keresztül képes csak interpretálni a történéseket. Ezt példázzák azok a két világháború között majd a helyi kultusz alapmotívumaivá váló szimbólumok és jelszavak, amelyek alapvető vonásai korszakunkban születtek meg. Ilyen volt az ostromlott vár képe, amely a cseh csapatok közeledtével jelent meg a sajtóban, hogy aztán a későbbiekben, igaz, ritkábban újra és újra felbukkanjon. Ezt egészítette ki a védőbástya motívum, amely az 1938-as első bécsi döntésig a város „hivatalos" szimbólumává vált. IRODALOM Boross Zoltán 1985 A csempészés emlékei Medvesalján. In: Ujváry Zoltán (szerk.) Gömör Néprajza I. 179-185. Debrecen Borovszky Samu (szerk.) 1906 Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. Budapest. (CD-ROM) Csíki Tamás 1999 Városi zsidóság Északkelet-és Kelet Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest Csíkvári Antal 1940 Vármegyei monográfiák. (Zemplén vármegye) 126. Budapest 30 Zemplén 1920. július 19. 31 Példa erre az 1920. július 22-én és 1922. február 6-án történt látogatások krónikája. Zempléni Újság 1920. június 24., Zempléni Újság 1922. február 7. 597