A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai - Knézy Judit: A faluturizmus, gasztronómiai rendezvények mai lehetőségei (Nagyalföldi és somogyi példák alapján)

versenyekhez nem kapcsolódtak termékvásárok vagy gazdanapok, inkább színpadi előadások, sport és más, a pihenést és szórakozást szolgáló lehetőségek, játszóházak, tréfás versenyek. Kifejezett célja a belföldi és külföldi turizmus illetve ezekkel való kapcsolatok kiépítése, de a megye községei közötti kapcsolatok erősítése is. A balatoni idegenforgalom szempontjából kedvezőbb helyzetű Balaton-melléki és közeli helységekben szervezték a legtöbb borászattal kapcsolatos (Szólád, Balatonboglár-Szőllőskislak) és gasztronómiai fesztivált, ezeken vett részt a legtöbb külföldi vendég is. Még a Balatontól 20 km-re lévő mesztegnyői rétes kóstolására is leutaztak a magyar tengeren nyaralók. A versenyre vitt ételek tekintetében erőteljesebben hatottak a vendéglátóipar ételkülönlegességei a Balaton közelségében (különleges, az úri konyhára jellemző halas és vadas ételek, bográcspartik pl. Siófokon, Szóládon vagy pl. a fánk és a finomabb sütemények versenye Som-ban, vagy a különleges régies ételféleségek reneszánsz vadászati fesztiválja Szőcsénypusztán, a honfoglalók ételei Szőlősgyörökön, csülökfesztivál Nemesviden. Hétköznapibb, de nagyon praktikus ötlet a zamárdiak prézlis ételeivel kapcsolatos bemutató, amely mutatta, mi mindent lehet száraz kenyérből, illetve prézliből készíteni. A bábtáncoltató betlehem hagyományainak máig történő őrzésében oly nagy szerepet vállaló vörsi tűzoltók tárcsán sült ételekkel való versenyt rendeznek. Nagyszakácsiban a királyi szakácsok versenynapja előtt szervezik a „turizmusbarát polgármesterek napját", ahol évről évre tapasztalatot cserélhetnek a faluturizmus és más területeken elért eredményeikről, gondjaikról, miközben saját borukat bemutatják, feleségeik pedig pogácsakészítésben vetélkednek. Új színt jelent a somogyvámosiak vegetáriánus ételeinek fesztiválja is, akik Ecsenyben a nemzetiségi ételek versenyén is mindig részt vesznek. Külső-Somogyban aránylag kevesebb helység vesz részt e mozgalomban. A reménytelen helyzetű egykori német kis zsákközség, Ecseny polgármestere hősies erőfeszítéseket tesz, hogy munkaalkalmat biztosító vállalkozók telepedjenek le e gyönyörű fekvésű faluban. Ő találta ki, hogy nemzetiségi ételek fesztiválját rendezzék meg németeknek, horvátoknak, vendeknek, romáknak, de lengyel, örmény, zsidó ételekkel is lehet indulni. Az ecsenyiek szinte mindenhova elmennek, hogy díjat nyerjenek ételeikkel, a bőszénfai lecsófesztiválon ez sikerült is. Patalomban rizses főételekkel lehet indulni. Mernye ugyan nem a klasszikus burgonyatermelő és eladó helységek közé tartozik, mégis nekik jutott eszükbe, hogy krumplis ételek versenyét hirdessék meg. A lengyeltótiak dióversenye mutatja, hogy közel a Balatonhoz a gyümölcstermelésnek fontosak a hagyományai. Belső-Somogy déli felében van egyébként még aránylag a legtöbb, a helyi hagyományokon alapuló étel készítésével kapcsolatos verseny. Nagyatádon a gyermekeket célozta meg a „palacsintás király" választásával kapcsolatos vetélkedő, Fésűs Éva munkája alapján.

16 Kalácskarnevál Csokonyavisontán, csuszáé Csurgón, kenyér és lángállóé Nagybajomban, káposztás ételeké Taranyban, babparádé Babócsán is jelzi ezt a szándékot. Háromfán a nemzetközi horgászati versennyel kapcsolatos a helyiek halétel sütőfőző versenye. A Zselicben lévő Bőszénfán testvérmegyék nemzetközi szakácsversenye zajlik. Bőszénfa példája is mutatja, hogy a rendszerváltás után a német falvak kezdték meg a „hazalátogatók" turizmusát felkarolni. Itt a délkeleti Zselicben Japántól Svédországig elég sok csoport látogatja meg Bőszénfát, de a helybéliek körében népszerűbb a lecsófőző verseny. Kiadványban mintaképpen bemutatnak néhány valóban hagyományosnak tartott somogyi ételt, de újabbakat más tájakról, más népektől, receptes könyvekből és főképp 16 Fésűs É., 1999. 111. 673