A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Hegyessy Gábor: Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata). I. - Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia)

Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Csernely-patak, Hangony, Keleméri-patak, Szuha, Bódva, Rakaca, Hernád, Vasonca, Takta, Szerencs-patak, Vadász-patak, Hejő, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Hajta, Galga, Szuha, Tárna, Bene-patak, Tarnóca, Leleszi-patak, Tisza-tó. -Adataink: Balsa: Tisza, rév, 2001. VI. 11., HG, HS; Tisza, vasútállomás, 2001. IX. 28., HG - Bodrogkeresztúr: Bogdány-tó, 2000. VI. 22., HG; Lebuj, Bodrog, 2002. VII. 11., HG - Cigánd: Ledmecő, Tisza, 2001. VIII. 24., HG - Encs: Gibárt, Hernád, bal part, 2000. V. 3., HG - Gávavencsellő: Kacsa-tó, 2001. IV. 26., HS, HG - Göncruszka: Hernád, 2001. VIII. 29., HG; Hernád-holtág, 2001. VIII. 19., HG-Hernádnémeti: Belegrád, Hernádjobb part, 2002. V. 22., HG, HS -Pacin: Szenna, Tiszakarádi-főcsatorna, 2003. XII. 4., HG - Sajóhídvég: Hernád, 2001. VII. 6., 2001. VII. 18., HG, HS - Sárospatak: Keleti-Bodrog-holtág, 2004. V. 13., HG; Ronyva, 1999. VIII. 27., HG- Sátoraljaújhely: Bibére, 1977. VIII. 20., HG, HS; Felsőberecki-rév, a Bodrog árvizének szélén, a gátnál, 2000. IV 7., HG - Taktaharkány: Pusztatemplom, Takta, 2001. VII. 6., HG, HS -Tokaj: Kis-Bodrog, 2006. VIII. 1., HG - Vajdácska: Holt-Bodrog, 1999. IX. 24., HG -Vizsoly: Hernád, 2001. V. 30., HG. Misgurnus fossilis (Linnaeus, 1758)-Réticsík Európában őshonos faj. Állóvizekben, mocsarakban elterjedt hal, amely egykor az itt élő lakosság táplálkozásában fontos szerepet játszott. A mocsarak lecsapolásával állománya csökkent, ha nem is olyan mértékben, mint az e tájon egykor tömeges lápi póc (Umbra krameri) populá­ciója, amely jelenleg majdnem eltűnt a vidékről. A réti csík jobban alkalmazkodott, ezen kívül jelenleg a természetvédelem oltalma alatt is áll. HARKA és SALLAI (2004) Észak-Magyarországról a következő főbb lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Csaronda, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Szuha, Bódva, Rakaca, Hernád, Gönci-patak, Vadász­patak, Takta, Hejő, Füzes-ér (Mezőcsát), Csincse, Laskó, Tápió, Hajta, Galga, Tisza-tó. -Adataink: Bodrogkeresztúr: Bogdány-tó, 2000. VI. 22., HG - Sátoraljaújhely: Bibére, 1977. IX. 3., HG, HS; Ó-Ronyva, 1999. IX. 3., HG -Tarcal: Görbe-tó, 2000. V. 16., HG, HS - Vajdácska: Holt-Bodrog, 1999. IX. 11., HG. Gobio albipinnatus (Lukash, 1933) - Halványfoltú küllő Közép- és Kelet-Európa folyóvizeiben él. Magyarországon a hegyi patakoktól a tavakig el­terjedt. HARKA és SALLAI (2004) Észak-Magyarországról a következő főbb lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Batár-patak, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Ó-Ronyva, Bózsva, Keleti-főcsator­na, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Vadász-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tárna, Bene-patak, Tarnóca, Tisza-tó. -Adatunk: Zemplénagárd: Tisza, kompnál, 2003. XII. 4., HG. Gobio gobio (Linnaeus, 1758)-Fenékjáró küllő Egész Európában és Észak-Ázsiában elterjedt halfaj, amely főként a hegyi patakokban él. Magyarországon a folyók alföldi szakaszairól is előkerült. HARKA és SALLAI (2004) Észak­Magyarországról a következő főbb lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Batár-patak, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Ronyva, Bózsva, Kemence-patak, Hotyka-patak, Tolcsva-patak, Sajó, Bán­patak, Hangony, Keleméri-patak, Szuha, Bódva, Jósva, Sas-patak, Rakaca, Hernád, Bársonyos, Vadász-patak, Vasonca, Cserenkő-patak, Szerencs-patak, Hejő, Rima, Csincse, Kácsi-patak, Laskó, Zagyva, Tápió, Galga, Szuha, Tárna, Gyöngyös-patak, Bene-patak, Tisza-tó. - Adataink: Alsóregmec: Bózsva, gázló, 2000. IV 22., 2000. IV 23., HG -Nagyhuta: Kőkapu, 1999. X. 30., ÁL, HG - Rátka: Szerencs-patak, műút hídjánál, 2000. X. 24., HG, HS - Szerencs: Szerencs-patak, a cukorgyári ülepítő tó befolyója előtt, 2000. X. 24., HG, HS. Pseudorazbora parva (Temminck et Schlegel, 1842) - Razbóra Északkelet-Ázsia területéről származó apró hal, amely a busa- és amurtelepítéssel került Európába. Magyarországon 1963-ban mutatták ki először a természetes vizekből, azóta terjed. HARKA és SALLAI (2004) Észak-Magyarországról a következő főbb lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Bódva, Rakaca, Hernád, Eger-patak, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Tárna, Bene-patak, Gyöngyös-patak, Rédei-Nagy-patak, Tisza-tó. Adatunk: Szerencs: Szerencs-patak, a cukorgyári ülepítő tó befolyója előtt, 2000. X. 24., HG, HS. 505

Next

/
Oldalképek
Tartalom