A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Hegyessy Gábor: Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata). I. - Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia)

lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugatifőcsatorna, Sajó, Hernád, Rima, Eger-patak, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Hajta, Bene-patak, Tarnóca, Leleszi-patak. -Adataink: Balsa: Füzes, 1999. XI. 2., HG, HS -Dámóc: Mokcsa-tó, 2003. XII. 4., HG, HS - Gávavencsellő: Kacsa-tó, 2001. VII. 20., HG, HS - Karcsa: Karcsa-ér, 2000. V. 10., HG, HS - Miskolc: Miskolctapolca, csónakázótó, 2005. VII. 26., HG, Hné JE, HR - Pacin: Karcsa-ér, 1999. XI. 12., 2003. VI. 15., HG - Sárazsadány: Törökér, Bodrog-holtág, 2002. IX. 6., HG; Törökér, szivattyútelep, 2002. VI. 12., HG - Sárospatak: Keleti-Bodrog-holtág, 2002. VII. 24., 2003. VI. 14., HG, 2003. VI. 29., 2003. VIII. 16.,HG,HR,2004. V. 13., HG-Sátoraljaújhely: EgresGalambos, kubik, 1999. IX. 7., HG - Tiszakarád: Szárnya-szög, 2002. VII. 20., HG - Vajdácska: Holt-Bodrog, 1999. IX. 22., 1999. IX. 24., HG, 1999. X. 29., ÁL, HG, 2002. VI. 12., HG, 2002. IX. 7., HG, PG, 2002. XI. 29., HG, HS, 2005. X. 6., HG. Perccottus glenii (Dybowsky, 1877) - Amurgéb A Távol-Kelet folyóiban, így az Amur vízgyűjtőjében élt eredetileg, de Európa több pontján is szabadba kerültek akváriumi példányai. Már az 1950-es években is ismert volt ez a falánk ragadozó halfaj. Magyarországon az 1990-es évek második felétől kezdett tömegesen előkerülni a Tisza árteréről. A holtágak sekély, hínárnövényzettel sűrűn benőtt parti zónájában vadászik, de a mocsarak oxigénszegény vizében is megél. HARKA és SALLAI (2004) Észak-Magyarországról a következő lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Csaronda, Dédai-csatorna, Szipa-főcsatorna, Északi-főcsatorna (Szamosszeg), Igrice-mocsár (Nyíregyháza), Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Felső-Tápió, Hortobágy (Tiszavasvári), Tisza-tó továbbá Tisza és Bodrog menti holtágak, csatornák. -Adataink: Alsóberecki: Holt-Bodrog, 2003. V 4., HG, (kb. 18 cm-es elpusztult, feltűnően színes példány), 2003. VIII. 23., HG (kb. 20 cm, elpusztulva is színes példány) - Bodrogkeresztúr: Bogdány-tó, 2000. VI. 22., HG - Karcsa: Karcsa-ér, a Lábszár mocsara mellett, 2005. X. 5., HG, PA. - Sárospatak: Ronyva, a Rettel-patak beömlésénél, 1999. VIII. 27., HG - Sátoraljaújhely: Bibére, kubikgödrök, 1999. V. 29., HG, HS, 1999. X. 29., HG; Egres-Galambos, kubik, 1999. IX. 7., HG; Hosszú-tó, északi rész, 2001. IV 25., HG, HS; Hosszú-tó, déli rész, 2000. XI. 1., HG; Kaizer, kubik, 1999. IX. 7., HG; Kelince-tó, 1999. IX. 24., HG; Molyva-oldal, 1999. VII. 22., 1999. IX. 3., HG; Ó-Ronyva, 1999. IX. 3., HG - Tokaj: Tisza-híd, jobb part, a Bodrog áradó vizének széle, 2000. IV 17., HG, PG - Vajdácska: Kopaszló-sarok, Holt-Bodrog, 1999. IX. 11., 1999. X. 29., ÁL, HG, 2004. V 13., 2004. IX. 30., HG. Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758)-Kövi csík Európában és Szibériában elterjedt halfaj. Magyarországon a hegy- és dombvidék patakjaiban terjedt el, az alföldi vizekből hiányzik. HARKA és SALLAI (2004) Észak-Magyarországról a következő főbb lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Szamos, Bózsva, Hosszú-patak, Bisó-patak, Nyíri-patak, Hotyka-patak, Radvány-patak, Tolcsva-patak, Komlóska-patak, Garadna, Csernely-patak, Hangony, Hódos-patak, Szuha, Csörgős-patak, Bódva, Rakaca, Jósva, Abodi-patak, Szuhogyi-patak, Hernád, Vadász-patak, Vasonca, Bársonyos, Cserenkő-patak, Szerencs-patak, Gilip-patak, Gönci-patak, Kulcsárvölgyi-patak (Bükkaranyos), Eger-patak, Csincse, Kácsi-patak, Laskó, Zagyva, Tápió, Galga, Szuha, Bér-patak, Tárna, Gyöngyös-patak, Rédei-Nagy-patak, Parádi-Tarna, Ilona-patak, Leleszi-patak. -Adataink: Abaújszántó: Aranyos-völgy, 2000. IV 18., HG - Alsóregmec: Bózsva, gázló, 2000. IV 22., 2000. IV. 23., HG - Boldogkőváralja: Boldogkőváraljai-patak, 2000. VII. 14., HG, HS; Szerencs-patak, 2001. V 30., HG, HS - Erdőhorváti: Kis-Tolcsva, a patak belterületi befolyásánál, 2001. VII. 10., HG - Hollóháza: Nyíri-patak, Mokrina Apartmanház, 2002. VI. 9., HG - Megyaszó: Harangod, belterületi hídnál, zavaros vízből 5 db, 2002. VIII. 23., HG -Nagyhuta: Kőkapu, 1999. X. 30., ÁL, HG - Sajóhídvég: Hernád, 2001. VII. 6., 2001. VII. 18., HG, HS Telkibánya: Ósva-völgy, 2004. VI. 17., HG. Cobitis elongatoides (Bacescu et Maier, 1969) - Vágócsík Korábban Cobitis taenia néven ismertük, de a palearktikum egészében elterjedt fajból tudományos érvek alapján különválasztották a Duna vízgyűjtőjében tenyésző, így Magyarországon is élő alakot. HARKA és SALLAI (2004) Észak-Magyarországról a következő főbb lelőhelyeit ismerteti: Tisza, Batár-patak, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Csaronda, Bodrog, Ronyva, 504