A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Hegyessy Gábor: Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata). I. - Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia)

homoki-dűlő, 2005. V. 3., HG, HS, 2005. VI. 28., HG - Kékese: Kopasz-hegy, 2003. VII. 11., HG - Kéked: Lapis-patak, 2003. IV. 30., HG - Kisrozvágy: Berzseny, 2006. VI. 19., HG - Kölese: Tapolnok-hát, Túr bal parti gátja, 2004. VIII. 14., HG - Lácacséke: Szilvás-homok, 1999. VI. 12., 1999. VII. 25., HG - Mikóháza: Almás-rét, 1999. VII. 14., HG; Gábor Áron utcajátszótér, 2002. VIII. 19., 2004. VI. 13., HG - Milota: Pál-deák, Túr jobb parti gátja, 2004. VIII. 14., 2004. IX. 3., HG -Nagyhuta: Kőkapu, (ENDES 1994), 1999. VII. 17., HG, 2003. VI. 5., ÁL, HG, 2004. VI. 14., HG - Nagyrozvágy: Határ-homok, 2005. V 3., HG; Kárászos-legelő, 2004. V 7., HG - Ónod: Puha-part, 2001. VIII. 15., 2001. IX. 12., HG-Ózd: Szentsimon, Hangony-part, 2005. VI. 8., 2005. VII. 7., HG - Pacin: Mágócsi-kastély parkja, 2001. VIII. 26., 2004. VI. 27., HG, 2004. VII. 14., HG, HR, 2005. VIII. 3., HG, 2006. IV 18., HG, HJE, HR-Regéc: Fonyi-rétek, Hosszú-föld, 2005. III. 31., HG; Ördög-völgy, 2000. VII. 26., 2002. III. 30., HG - Sajóecseg: Sajó partja, 2001. VI. 6., HG - Sajólád: Ládi-erdő, nyugati rész, irtás, 2001. VII. 18., 2001. IX. 12., HG - Sárazsadány: Törökér, Bodrog gátja, 2002. VIII. 21., GI, HG, SzZs, 2002. IX. 6., HG - Sárospatak: Baksa-homok, 1999. VII. 4., HG; Déli-Bodrog-holtág, 2005. X. 6., HG; Keleti-Bodrog-holtág, 2006. IV 18., HG; Rákóczi-vár, 2003. V 4., HG - Sátoraljaújhely: Barázdaszél, 2000. IV 15., HG; Berecki híd, 2003. V 4., HG; Bibére, homokbánya, 2005. IV 13., HG, HS; Esztáva, szőlő, 2002. VIII. 11., HG; Hosszúláz, kavicsbánya, 2001. IX. 30., HG; Kaizer, 1999. IX. 3., HG - Sonkád: Kegyelem-tag, Túr jobb parti gátja, 2004. VIII. 14., HG; Kis-rekesz, Túr bal parti gátja, 2004. VIII. 14., 2004. IX. 3., HG - Szalonna: Két út melléke, Rakaca partja, 2001. V 9., HG, HS - Szatmárcseke: Nyíl-dűlő, Túr bal parti gátja, 2004. VIII. 14., HG, HS - Szécsény: Pösténypuszta, 2005. VI. 7, HG; Szécsényi-rét, 2005. VII. 1., HG - Szentistvánbaksa: Baksa-halom, 2001. VII. 18., HG, 2002. IV 17., HG, PV, 2002. VIII. 23., 2006. V 5., HG - Szuhafő: Korlát-patak, 2003. V 20., HG; Szuha-völgy, 2003. V 20., HG - Telkibánya: Nagy-patak völgye, 2000. VII. 9., HG - Tiszabercel: Babócsa-szög, 2002. VII. 31., HG; Morotva-elő, 2002. VII. 31., HG -Tiszadob: Telek, 2006. VI. 22., HG-Tiszakanyár: Tisza-híd, 2004. VIII. 12., HG - Tiszakarád: Szárnya-szög, 2002. VII. 31., HG - Tiszakóród: Fogarasi-táblák, Túr jobb parti gátja, 2004. VIII. 14., HG-Tiszaújváros: Kocsordos, 2006. VI. 22., HG - Tornaszentandrás: Rucsnik, 2006. VI. 26., HA, HG - Vajdácska: Halász-homok, 1999. IX. 22., HG; Kopaszló-sarok, 2003. V 8., 2004. V 13., 2004. IX.30., HG; Mikola-dűlő, 2003. IV 15., 2006. V 27., HG -Zabar: Hite méhe, 2005. VII. 7., HG. Lacerta viridis (Laurenti, 1768) - Zöld gyík Európa középső és déli területein él. Magyarország legnagyobbra növő gyíkja a hegyvidék erdős, bokros területein, napsütötte tisztásain elterjedt. Állománya csökkenőnek látszik, jóllehet az emberi gazdálkodáshoz valamelyest alkalmazkodott már. így viszonylag sokszor kerül szem elé a Tokaj-Hegyalj a szőlőültetvényeiben. -Adatok: Abaújszántó: Kassi-szőlő, 1999. VIII. 18., 2000. VII. 14., HG; Sátor-hegy, 1999. V 1., HG - Boldogkőváralja: Boldogkővár, 2000. IV 18., HG -Bózsva: Szár-hegy alja, 2006. IX. 23., HG-Hangony: Ragdoca-völgy, 2005. VI. 8., HG-Kéked: Kékedfúrdő, 2002. VI. 9., HG - Mád: Becsek, 2006. V 12., HG; Máj-patak, duzzasztott tó, 2004. IV 27., HG - Mezőzombor: Dorgó, 2006. IV 30., HG - Nagyhuta: Nagy-Gereben, 1998. V 12., HG; Rostalló, 1999. VII. 17., HG; Sólymos, 1995. VI. 17., HG, Nagy Z. - Rátka: Nagy-Padi-hegy, 1999. VIII. 28., HG - Regéc: Rostalló, 2000. VII. 28., HG - Sárospatak: Megyer-hegy, 2000. V 13., HG - Sátoraljaújhely: Boglyoska, 1984. V 10., 2006. VI. 11., HG; Sátor-hegy, 1999. VI. 6., 2003. VII. 10., HG; Várhegy, 2003. VII. 9., HG, 2005. VIII. 2., HG, Nádai László - Szerencs (FEJÉRVÁRY 1925), (FEJÉRVÁRY-LÁNGH 1943)-Tállya(FEJÉRVÁRY-LÁNGH 1943)-Tarcal: Fekete-hegy, 2004. IV 27., HG; Ördög-bánya, 1999. VIII. 18., 1999. IX. 4., 2000. V 16., 2000. VII. 14., HG. Zootoca vivipara (Jacquin, 1737) - Elevenszülő gyík Elterjedési területe Nyugat-Európától Észak-Európán át Mongóliáig terjed. Euro-szibériai faunaelemnek számít, amely a Kárpátok lucos övében helyenként gyakori. DELY O. GY. (1991) a Bátorligeti-lápban kutatott populációjának kapcsán beszámolt e faj ismert hazai elterjedéséről. A hegyi gyík Magyarországon kisebb szigetszerű foltként csupa alföldi lápos vidékről ismert: Fertőtó környéke, Pesti-síkság, Kunadacs, Debrecen: Halápi-láp, Nyírség: Bátorliget, Nyírbátor; Bereg: Csaroda (Nyíres, Bábtava), Vámosatya (Bockerek), Lónya, Mátyus. Bodrogközi előfordulásáról 517