A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai - Knézy Judit: A faluturizmus, gasztronómiai rendezvények mai lehetőségei (Nagyalföldi és somogyi példák alapján)
eseményeket. 8 Nagy gondot fordítottak a korábban is híressé vált piacképes termények, termékek, készítmények eladási, népszerűsítési propagandájára - mint a gazdanapok, versenyek, fesztiválok, szakmai találkozók, tapasztalatcserék, konferenciák, terményvásárok. E rendezvények tárgya, tartalma az intenzív művelésű gyümölcsök, fűszerek, zöldség- és főzeléknövények, a primőrök közül, a korábban is kelendő szárnyasok, hal, birkahús, töltelékes húskészítmények bemutatása. Kissé jelentéktelenebb a tejtermékek felhozatala, a méz és készítményeinek bemutatása. A nagy hírű tarhonya, az alföldi búzakenyér és kalács, kelt tészták természetesen nem maradhattak ki a sorból. Sokszor többnaposak ezek a rendezvények, és az érdeklődők különböző rétegeit is megmozgatják. Ilyenek a debreceni pulykanapok, hajdúsági kenyérünnep Hajdúböszörményben, szilvalekvárfőző verseny Szatmárcsekén, káposztásnapok Devecserben, spárgafesztivál Öttömösön, cukorrépás rendezvény Hajdúböszörményben, pálinkafőzők versenye Balmazújvároson, hevesi dinnyefesztivál, fúlöpi málnafesztivál, gyulai tarhonyafesztivál, félegyházi libafesztivál, milotai diófesztivál, nagydobosi sütőtökfesztivál, Nagykörűn a cseresznyefesztivál, Kecelen ehető virágok versenye. Több seregszemle nemzetközivé vált, pl. XVI. makói hagyma-, XII. meggyesházai dinnye-, X. jubileumi csabai kolbász, VIII. gyomaendrődi sajt- és túró fesztivál. Az ételkészítési versenyek részét képezték egyes foglalkozási csoportok (halászok, pásztorok, molnárok) találkozói, gazdasági és családi szokásokkal kapcsolatos étrendek és hagyományok bemutatása, mint a disznótor, aratási verseny és étrend, matyó lakodalom, szüreti étrendek vetélkedője. Több program szól kifejezetten a fiataloknak is. Baján nemcsak a nagyon régi múltú halászléfőző verseny nevezetes, de kitaláltak egy karácsony előtti jótékony célú babgulyásfőző vetélkedőt is. A bor- és pálinkautak országos hálózata mellett az Alföldön szilvautakat is meghirdettek. Az alföldi rövid szemle után részletesebben egy kisebb terület, Somogy megye elemzésére vállalkozom, ahol a gasztronómiai seregszemlék jellege kissé más. A Somogy megyei falusi népesség életmódjának, ezen belül táplálkozástörténetének 1945 után bekövetkezett periódusait az 1990-es évek végéig kíséreltem meg felvázolni. 9 A táplálkozási szokások őrzésének és változásainak vizsgálata kapcsán megfigyeltem, milyen családi és jeles napi szokások maradtak fenn és milyen formában átalakulva. Teremtődtek új hagyományok is, főként a rendszerváltás után: a helyi közösségi tudat jeleként a községi címerek készíttetése, az eltűnt szokások helyett a falunapok bevezetése, különféle nemzeti jubileumok megtartása, a vallási turizmus országjáró jellege, testvérfalvakkal való kapcsolatok, a nagyobb fesztiválok, községi krónikák vagy történetek kiadása. Mindezek mellett a programok gasztronómiai jelentősége megnőtt. A vendéglátásban, de még a helyi vendéglátóiparban is fokozódott a helyi hagyományok bemutatása, s ezek között igen fontos volt a nagy tömeg ellátására alkalmas ételféleségek felszolgálása (pogácsa, gulyás, halászlé, lecsó) és közös elfogyasztása felnőtteknek, diákoknak, de kicsiny gyerekeknek is. 10 A téma folytatására ösztönzött, hogy részt vettem Cipruson a táplálkozás és turizmus, azaz Food and Traveller című nemzetközi konferencián 1998-ban a 18-19. századi magyarországi utazókról szóló munkával." A munkacsoport több tagja foglalkozott a mai turizmus kapcsán tálalt helyi jellegzetességek, mint identitásjelző szerepű dolgok kérdésével, a hagyomány felfrissítésével ill. újrateremtésével, és hogy a turisták miként 8 Eseménynaptár. Alföld és Tisza-tó. 2006. 9 Knézy J., 2001-4. 201-223. 10 KnézyJ.,2001. 179-196. 11 Knézy J., 2000. 81-93. 670
