A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai - Vadász László: Hagyomány és/vagy újítás: kecske a mai magyar gasztronómiában

meltethettük kerthelyiségünket. A gasztronómia mellett naponta változó zenei programok emelték a hangulatot. Nagy sikere volt a néptáncestnek és a cigányzenének, csakúgy, mint Kegye János pánsípon előadott koncertjének, de az operettest és a hangulatos har­monikazene is általános tetszést aratott. A nyolc nap alatt 373 vendéget fogadtunk, ami 47 fős átlagnak felelt meg és az esték forgalmával is elégedettek voltunk, ha a mérleget tekintjük, napi 150 000 Ft-os bevételt produkáltunk, ami jónak mondható. Ez az arány lehetett volna még kedvezőbb is, de a miénkkel párhuzamosan több, nagyobb publicitást kapó rendezvény is zajlott Budapesten, ami érthetően befolyásolta a látogatók létszámát. Szeretnék még néhány adatot Önök elé tárni, amelyekkel azt szeretném érzékeltetni, milyen a fogadtatása a kecskehúsból készült ételeknek nálunk. 2005 májusától szerepeltetjük az étlapon ezeket az ételeket, a statisztika a tavalyi év adatait mutatja. Az előételek közül a legkedveltebbek a „Kecskesajt saláta", ebből 117 adagot, valamint a „Grillezett kecskesajt", amiből 172 adagot adtunk el. Nagy sikere van a „Tárkonyos kecskeragu levesnek", ebből 259 adagot értékesítettünk. A főételek között a „Kecskepörkölt kapros galuskával" vezeti a listát 340 adaggal, ezt a „Gidasült boróka­mártással, zöldséges rétessel" követi az eladások között 241 adaggal. A desszerteknél a „Meggyes kecskesajt torta" vezet 196 eladott darabbal. A szezon még csak most kezdő­dik, de jól látható a növekedés ezen ételek értékesítésében, ami feltétlenül biztató. Elkezdtünk valamit, amiről hiszem, hogy értéket képvisel. Fontos megmutatni a magyar emberek kreativitását, hozzáértését, hozzájárulni a magyar gasztronómia tradíciói­hoz és kellemesebbé, élvezhetőbbé tenni a mindennapokat. Ez a vendéglátós feladata - az én hitem szerint! 667

Next

/
Oldalképek
Tartalom