A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai - Bődi Erzsébet: A magyarországi nemzetiségek konyhája a mai gasztronómiában

ételeket „őriztek meg" a falvakban pl. Méhkeréken, Bedőn, Vámospércsen és környékén, és más „hazai ízűt" fogyasztanak Budapestre vagy Gyulára letelepedett román társaink. Az kijelenthető, hogy hagyományos étkezésüknél az olajos és a kukoricaételek

42 gyakorta szerepelnek, a városi életmódúak kedvelik a paradicsomos, káposztás, enyhén fűszerezett ételeket, a különféle olajos salátákat. Ettől jóval népszerűbbek a görög ételek, amiket gyakran még görög zene kíséretével tesznek nyomatékosabban emlékezetessé. Ma Magyarországon mintegy négyezer fős görögség él hivatalosan.

43 Ők a magyar állam teljes jogú polgáraként kívánják megőrizni nemzeti identitásukat, szokásaikat. Az őseik politikai menekültek voltak. Legtöbbjük hazája hagyományos társadalmából szakadt ki. A szocialista rendszerben a legfőbb törekvésük abban nyilvánult meg, hogy minél hamarébb beilleszkedni a magyar társadalomba. Sokan Budapestre jártak dolgozni, s hagyományos ünnepeik közül sokat nem is az előírásoknak megfelelően tartottak meg. Ételük közül a spenótos rétes - a szpanakopita, a sajtos rétes - a tiropita, a töltött szőlőlevél a dolmadakia, dolmades, a rakott padlizsán a műszaka, az utcákon már jól ismert giros és nyárson sült húsvéti bárány a legjellegzetesebb. Ebből a felsorolásból rögtön megállapíthatjuk, hogy mely ételek közismertek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a giros sütést a magyarországi görög nemzetiségiek vezették be a nagyvárosaink utcáira, sokkal inkább azt a következtetést kell levonni, hogy ez az étel ízlésükkel megegyezett, miután az egyik ilyen divatos, gyors étkezési formába éppen beleillik. A jelenkori magyar gasztronómiában a görög ételek egyre népszerűbbekké válnak. Ha egy átlagos összeállítású szakácskönyvet veszünk kezünkbe, akkor megszámlálhatjuk, hogy az kb. 10-féle görög ételt, 6-féle bolgár ételt, 5-féle szerb ételt, 2-féle ukrán ételt ajánl,

44 miközben receptjeit közli felhasználóinak. A görög ételek olyannyira részei a mediterrán étkezési kultúrának, mint az olasz és a spanyol ételek. A mediterrán étkezési szokások pedig most talán a francia konyhát is megelőzve követendő új irányt szabnak a magyar gasztronómiai vállalkozásoknak. Viszont ebben a folyamatban már értelmetlen gyakorlatban megvalósuló kapcsolatot keresni a magyarországi görög nemzetiségi közösséggel. Tudunk róla, hogy az országban több településen működik már görög étterem, ahol közvetlenül görög vidékekre jellemző karakteres ételekkel várják a vendégeket. Ezen módon is keresett árucikk lett afeta sajt, ismert a kefta nevű fasírt, a szerb konyhánál már említett baklava desszert, a sült kecskesajt, az olaszokra is jellemző lasagna, a kebabféle ételek, a muszakák, a szőlőlevelekbe töltött ételnemek és a görög saláta néven ismert könnyű, frissítő étkek. Az olívabogyók és az olívaolaj magyarországi népszerűsítése szintén ennek az újabb gasztronómiai trendnek köszönhető. A köztudat a görögnek vélt étrendet azonosítja az egészséges táplálkozással, mivel különösen sokféle zöldségből készült ételekből áll, és a görög konyha sertészsiradékot egyáltalán nem használ. Befejezésül meg kell jegyezni, hogy a fenti áttekintést kezdeti próbálkozásnak kell tekinteni, amit számos szempontból érdemes folytatni. Először is azért, mert a beszámoló nem szólt az örményekről,

45 a cigányokról.

46 Az ukránok és a ruszinok táplálkozási kultú42 Varga Gy., 1993.9. 43 Papadopulosz F. 1996. 44 Az egyik legnépszerűbb szakácskönyvünk: Horváth I., 1984. 45 Szőcs I.-Kövi P., 1998. 46 Pl. Bódi Zsuzsanna és mások kutatásait most nem vettük figyelembe, mert a roma nemzetiség több etnikai csoportból áll. Összetett társadalmuk szociális, kulturális s más szempontból számos problémát rejt magában. 645