A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Dániel: Hőgye István életműve (1941-2006)

Társaság, amelynek alapító titkára volt. Ha majd megírják a zempléni kultúrhistória 20. századi történetét, abban nagy helyet kap dr. Högye István szerepvállalása. Nagyon indokolt, hogy a néhány hónappal halála után az egykori megyeháza falán elhelyezett emléktábla az ő nevét is megörökíti Zemplén nagy hatású levéltárnokai, helytörténészei között. Történészi érdeklődésére a sokszínűség jellemző. Az egykori Zemplén megye igen gazdag anyagú archívuma bőséggel kínálta számára a témát, s ő tudatosan élt az adottságokkal. Fő feladatának azt érezte, hogy feltárja azokat a kincseket, amelyeket a régi iratok között megtalál. Egyik elődje a megyeháza boltíves termeiben Kazinczy Ferenc volt, természetesnek tekinthető, hogy az ő alakja, munkássága nagy erővel vonzotta a késői utódot. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon irodalomtörténészként tartja számon Hőgye Istvánt, s valóban: első szakirodalmi publikációi ezt az érdeklődését bizonyítják.

2 Érthető módon azonban nem az irodalomesztétika szempontjai vezették, hanem a történeti, művelődéstörténeti elemeket vizsgálta, hiszen ilyen vonatkozásban tudott - többnyire frissen feltárt levéltári források alapján - újat mondani. Kazinczy Ferenc igazi kihívás volt a számára, hozzá a továbbiakban is rendszeresen visszatért. Közleményei közelebb visznek a széphalmi mester és kora megértéséhez,

3 hiszen önálló kötetben adta ki a sátoraljaújhelyi levéltárban Kazinczyval kapcsolatban fellelhető dokumentumokat,

4 s két sorozatban, eligazító bevezető tanulmánnyal az író metszetgyűjteményének 50 darabját.

5 Kazinczy emberi sorsa is megihlette: drámát írt róla.

6 Annak is van számunkra üzenetértéke, hogy az életében megjelent utolsó publikációja egy Kazinczyt közelről érintő s kézjegyét is tartalmazó dokumentum elemzése, közzététele volt.

7 A levéltárban azonban számos egyéb irodalomtörténeti vonatkozású dokumentumot talált, amelyekből külön forráskiadványt állított össze.

8 Amint arra ennek bevezető2 Kazinczy Ferenc Zemplén vármegye szolgálatában. = Borsodi Szemle, 1967.4. sz. 58-63.; Adalékok Kazinczy Ferenc pedagógiai arcképéhez. = Pedagógiai Szemle, 1967. 5. sz. 438-445.; Lenau zempléni emlékei. = Észak-Magyarország, 1967. aug. 27.; Batsányi Jánost köröztető levél 1810-ből. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 456-457.; Nádasdy Ferenc sírverse. = Vasi Szemle, 1970. 1. sz.; Adatok Vay Ádám életéhez, irodalmi munkásságához. = Szabolcs-Szatmári Szemle, 1970. 4. sz. 84-95. 3 A gazdálkodó Kazinczy Ferenc. = A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 1976. 151-163.; Kazinczy zempléni közszolgálata. = Kazinczy Abaújban és Zemplénben. Sátoraljaújhely, 1978. 141-160.; Kazinczy ismeretlen levelei, feljegyzései Zemplén vármegye levéltárában. = Levéltári Szemle, 1981. 331-344.; Kazinczy sátoraljaújhelyi főgondnoksága. = Reformátusok Lapja, 1981. aug. 2.; Kazinczy, az „archivarius". = Magyarország, 1981. aug. 20.; Kazinczy és Batsányi. = Veszprémi Napló, 1981. dec. 24.; Kazinczy Ferenc feljegyzései a betegségekről. = Orvostörténeti Közlemények, 1982. 241-244.; Kazinczy és a Kossuth család. = Honismeret, 1982. 5. sz. 38-39.; Kazinczy Ferenc mint családapa. = Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zemplén, 8. sz. 1986. 29-31.; Regmectől Kassáig. = Széphalom 3., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1990. 17-23.; Kazinczy bihari kapcsolatai. = Széphalom 4., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1992. 117-120.; Adatok Kazinczy Ferenc közművelő tevékenységére. = Széphalom 7., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1996. 285-294., Új adatok a Kazinczy-gróf Török és a Kossuth családok kapcsolatához. = Széphalom 9., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1997. 45-52.; Kazinczy Ferenc újhelyi egyházi főgondnoksága. = Széphalom 11., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2001. 61-64. 4 Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén vármegye levéltárában. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 30. Sátoraljaújhely, 1990. 5 Kazinczy Ferenc metszetgyűjteménye Zemplén Levéltárában. I—

II. sorozat, Sátoraljaújhely, 1992. 6 Koldustól alamizsnát... Életrajzi játék. = Széphalom L, a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1986. 75-103., Színpadi bemutatója Sátoraljaújhelyen volt 1988. március 26-án. Itt jegyezzük meg, hogy Hőgye István a nyilvánosság előtt 1959-től először szépirodalmi alkotásokkal jelentkezett; az egri főiskola Ifjú Nevelő c. lapjában versei, műfordításai jelentek meg. 7 A Kazinczy-testvérek vagyonmegosztása 1813-ban. = Széphalom 15., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2005. 39-47. 8 Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén Levéltárában. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 26. Miskolc, 1986. 611