A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Hideg Ágnes: Thurzó Nagy László és a „Vidéki Sajtó”

THURZÓ NAGY LÁSZLÓ ÉS A „VIDÉKI SAJTÓ HIDEG ÁGNES A magyar sajtó 2005-ben ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, mivel 1705-ben jelent meg az első magyarországi hírlap, a Magyar Mercurius. A hírlapok, folyóiratok fontos szerepet töltenek be egy-egy közösség életében. Történelmi pillanatokat, különböző korszakokat ragadnak meg, ezáltal kordokumentációs szerepük is jelentős. Adott esztendő adott közönségéhez szólnak. Tükröződnek bennük koruk aktuális politikai, társadalmi, kulturális és szociális kérdései. Miskolc sajtótörténetét több nagylélegzetü mű is bemutatja.

1 Ezek vagy időrendben, vagy a lapok profilja szerint sorolják föl a hosszabb időszakot megélt miskolci újságokat, folyóiratokat. Voltak azonban rövidebb ideig élő lapok is, ám ezek idővel az ismeretlenség homályába vesztek. Ilyen lap volt az 1929-ben megjelenő Vidéki Sajtó is, melynek 1929 februárjától 1929 júniusáig négy száma jelent meg. Alapítója és szerkesztője Thurzó Nagy László volt. Az alábbi írás róla és lapjáról szól. Thurzó Nagy László 1893. január 25-én született Miskolcon. Középiskoláit részben Miskolcon a katolikus gimnáziumban, részben Egerben a ciszterciták gimnáziumában végezte. Itt tanult jogot is, de az államtudományi doktorátust Pécsett szerezte meg.

2 Jogász korában a Hevesmegyei Lapok munkatársa volt. 1912-ben Fiumében lakott, 1913ban a csáktornyai Festetics-birtokon volt írnok és 1915-ben innen vonult be katonának. Részt vett az első világháborúban: a miskolci 10-es honvéd gyalogezredben szolgált. Az 1917-ben induló 10-es Honvéd című újság munkatársa, majd később szerkesztője lett. A háború után több újságnál is dolgozott. 1926-ban feleségül vette Kovács Saroltát, aki a zeneiskola elismert zongoratanárnője volt. 1937-től a Fekete Pál és Társai Felső-magyarországi Nyomdavállalat társtulajdonosa. 1940-ben Budapestre költözött, s a Művelődés fi lm vállalat ügyvezetője, majd tulajdonosa lett.

3 Vállalata készítette 1940 és 1943 között az Elkésett levél (1940), a Néma kolostor (1941. Tolnay Klári, Jávor Pál, Ajtay Andor, Lukács Margit főszereplésével), a Jelmezbál (1942. Szörényi Éva, Ajtay Andor főszereplésével), a Jómadár és a Muki (1943. Pelsőczi Irén, Szilassy László főszereplésével) című magyar filmeket.

4 Ezen kívül számtalan külföldi filmet forgalmazott 1948-ig. 1982-ben halt meg Budapesten. Thurzó Nagy László a maga korában Miskolc ismert közéleti alakja volt. Ezt az ismertséget nemcsak újságírói hivatásának, hanem írói, zenei tehetségének is köszönhette. A magyar muzsika könyvéből (szerk.: Molnár Imre, 1936) tudjuk, hogy zenei tanulmányait magánúton végezte. Ez azonban dalszerzői ambícióit nem zavarta. Rengeteg dalt, nótát szerzett, sok közülük nyomtatásban is megjelent. Szerzeményeinek száma százon felül volt. A Zeneszerzők Egyesületének tagja, a Lévay Közművelődési Egyesület zenei osztályának elnöke volt, s mint ilyen évente 10-16 hangversenyt rendezett. 1 Szendrei János: Miskolcz város története; Halmay Béla-Leszih Andor. Miskolc; Miskolc története. Főszerk: Dobrossy István.; Zimonyi Zoltán: Irodalmi lapok, lapkísérletek Miskolcon 1880-1956. 2 Csokor. Szerk.: Hajdú Béla, Bak János. Miskolc, 1926. 165. 3 Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon 1/B köt. 295. és 2/C köt. 249. 4 Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963) Bp. 1965. 303-307. 599