A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Szűts István Gergely: „Magyarország védbástyája” Határképek a sátoraljaújhelyi sajtóban 1918 és 1921 között

ellenére, hogy a cseh zsupán fogadalmat tetetett a város valamennyi hivatalnokával.

7 Az átmeneti helyzet június 6-án, a magyar Vörös Hadsereg megjelenésével szűnt csak meg, amelyet a helyi direktórium újbóli megválasztása követett. Hivatalos lapjuk csak a hó végénjelent meg újra, igaz már Zempléni Munkás néven. Július 11-i számuk vezércikkében bejelentették, hogy átveszik az újhelyi sajtót és ezután teljes erejükkel a munkásság diktatúráját kívánják szolgálni.

8 A Zempléni Munkás elődjéhez hasonlóan továbbra is agitatív, túlideologizált írásokat közölt, amelyek a helyi problémákról alig tettek említést. Ez nyilván tudatos volt, hiszen internacionalizmust, a népek egységét és a munkásság és parasztság proletárdiktatúra iránti elkötelezettségét hirdették, ám ennek ellenére mégis maradtak olyan árulkodó jelek, amelyek ennek ellenkezőjére utaltak. Legjellemzőbb talán az újhelyiek közönye volt az új rendszer és annak hadserege iránt, „...ijesztő a közöny Új helyen, a nemtörődömség a proletárdiktatúra kérdései iránt."

9 „Az a körülmény, hogy Ujhely az Antanttal kötött megállapodás értelmében semleges zónába tartozik, a gyengéket, a kishitűeket arra csábította, hogy a katonai szolgálat elől bujkáljanak"*

0 Az újság július 16-án megjelent száma terjedelmes cikkben foglalkozott a proletárság és nemzeti elnyomás kérdésével, ebben a korábbi magyar kormányok nemzetiségi problémáját kárhoztatják és okolják a kialakult helyzetért. Másfelől viszont hangsúlyozzák a proletár kormány azon elvét, amely nem ismeri a nemzetiségi problémát. Megjelenése óta először a lehetséges határok kérdésével -igaz, a kommunista ideológiának alárendelve -, is foglalkoztak. „ Minden fegyverszünet, minden békekötés, minden határ megállapítás és egyéb diplomáciai ténykedés csak jelentéktelen zökkenő a világforradalomhoz vezető nyílegyenes úton"

u Érdekes, hogy a túlideologizált, agitatív írásmód egyik napról a másikra átalakul és július végére megjelennek azok a toposzok, igaz, más szövegkörnyezetben, amelyek az év elején napvilágot látott írásokat jellemezték. Mostanra már nyíltan cikkeznek a város lehetetlen helyzetéről, az élelmiszerhiányról, a csempészésről és a csehek újbóli előrenyomulásáról. „ a semleges zóna megállapítása oly nehéz helyzetbe sodorta a várost, aminőre alig találni példát még az öt esztendős háború legkeservesebb hullámveréseiben. A Tanács Magyarország egyetlen olyan ipari, szellemi centruma, amely soha sem volt képes a maga erejéből megélni, mindig a környék termelésére volt utalva, most ezt a környéket elvesztette."*

2 A szövegek továbbra sem tartalmaznak negatív, ellenséges jelzőket, sem a csehekkel, sem a szlovákokkal kapcsolatban, közös ellenségként most is a kapitalizmust és imperializmust határozzák meg. Azonban már egyre erőteljesebben érzékelhető a cikkek íróinak kettőssége és bizonytalansága, mégpedig amiatt, hogy elviekben továbbra is a proletárdiktatúra szócsövei kellett hogy legyenek, gyakorlatban azonban maguk is érzékelték már az elkerülhetetlen változás előjeleit. Ezt tükrözik azok az írások, amelyek az ideológiai panelek között már a valóságos helyzetre utaló jeleket is tartalmaznak. „Két, lábhoz tett fegyverrel szemben álló hadsereg, mint két malomkő közé beékelve itt áll ez a város, a Tanács Magyarország végvára, és kétségbeesetten kapkod levegő után. Ha csak 7 Zemplén 1919. május 7. 8 Zempléni Munkás 1919. július 11. 9 Zempléni Munkás 1919. július 11. 10 Zempléni Munkás 1919. július 16. 11 Zempléni Munkás 1919. július 16. 12 Zempléni Munkás 1919. július 18. 592